2016. május 13., péntek

PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA - részlet a szakdolgozatomból, Petőfi Sándor Bolond Istókjáról ...



PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

- avagy művészi kapcsolatának kölcsönhatásai -



„ … Orlai Petrics Soma 1879-ben, nem sokkal halála előtt, 30 évvel Petőfi Sándor halála után készítette el csodás 12 ceruzarajzát Petőfi Sándor Bolond Istók című verséhez, melyek a két ember barátságát hűen tükrözik. Az illusztrációk részletesen adják vissza az Orlai számára fontos „képeket”, pontosan kiolvashatóak érzelmei, hiszen érti és érzi a festő a költőt. Kép és szöveg egymás kiegészítői, együtt kell őket említenünk!

Petőfi Sándor: Bolond Istókja először az Életképek 1848-as évfolyamának 2. és 3. számában jelent meg.
Az 1959-ben – 79 évvel Orlai Petrics Soma halála után - előkerült illusztrációkról a Magyar Nemzet 1959. április 19-i számában adott hírt, majd ugyan abban az évben könyv alakban is kiadásra került - 3100 példányban, ebből 500 példány vászon kötésben sorszámozva - Petőfi Sándor: Bolond Istók Orlay Petrics Soma rajzaival címmel.

Már a vers címe is mosolyt csal arcára annak, akinek kezébe kerül. Miért éppen bolond? Miért éppen Istók? Mit akar üzenni a cím a kor emberének? Mit akar üzenni a cím a mai kor emberének?
Bolond Istók alakja a néphagyomány szerint komikus vonások jellemzik, emléke abban a szólásmondásban él, hogy: „Bekukkantott, mint Bolond Istók Debrecenbe.”
Bolond Istók anekdotahős, az ostoba, felületes ember jelképe. Dugonics András szerint Léván született, és egész életében nem volt más kívánsága, mint hogy meglássa Debrecent. Elkutyagolt hát Léváról Debrecenbe az első házig (a vámsorompóig), s onnan visszafordult nagy megelégedéssel. Innen ered a szólás, hogy: „Bekukkantott, mint Bolond Istók Debrecenbe”[2]

Három Bolond Istók is „született”, az egyik Petőfi Sándor (Pest, 1847. november-december), a másik Arany János Bolond Istókja (1850), a harmadik Weöres Sándor Bolond Istókja (1943).

Petőfi: A csavargó című versének második versszakában - 1844. júniusában - már említi Bolond Istókot. Az üzenet akkor is ugyan az volt, Bolond Istók akkor is a vándor, a csavargó Petőfi Sándort személyesítette meg:
„Betérek Debrecenbe/ Bolond Istók gyanánt, / S tovább megyek, ha ittam / Bort és öleltem lyányt. / Ma itten, holnap ottan, / Csak ez az élmény / Csavargónak születtem, / Csavargó vagyok én.”

Bolond Istók őszinte, mély érzésekkel, tele mondanivalóval, optimizmussal, humorral, a megélt élet legmélyebb és legmagasabb fokú érzelmeivel lopja be magát az olvasó szívébe. A vers mindenki számára érthető módon, egyszerű természetességgel mutat rá a feltétel nélküli életszeretetre, az emberi jellemek sokszínűségére.
A szépen megrajzolt jelenetek, az illusztrációk – ha jól megfigyeljük - hihetetlen pontossággal követik a történetet. Talán, ha csak a képeket ismernénk, ugyan az a történet fogalmazódna meg gondolatainkban. Orlai képbe fogalmazta a Petőfi által megírtakat, Bolond Istók történetét. Együtt – festő és költő, illusztráció és vers - még nagyszerűbb, mint külön-külön!
Feltehetjük a kérdést: lehet-e egy költő művét illusztrálni? Igen. Orlai a maga nyelvén, a maga eszközeivel szemlélteti Petőfi írását. Fantáziája egyszerű, de szép, határozott, jól felismerhető alakokat rajzol papírra. …”