PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA
- avagy művészi kapcsolatának kölcsönhatásai -
„ … Orlai Petrics Soma 1879-ben, nem sokkal halála
előtt, 30 évvel Petőfi Sándor halála után készítette el csodás 12 ceruzarajzát Petőfi Sándor Bolond Istók
című verséhez,
melyek a két ember barátságát hűen tükrözik. Az illusztrációk részletesen adják
vissza az Orlai számára fontos „képeket”, pontosan kiolvashatóak érzelmei,
hiszen érti és érzi a festő a költőt. Kép és szöveg egymás kiegészítői, együtt
kell őket említenünk!
Petőfi Sándor: Bolond Istókja először az Életképek 1848-as
évfolyamának 2. és 3. számában jelent meg.
Az 1959-ben – 79 évvel Orlai Petrics Soma halála után -
előkerült illusztrációkról a Magyar Nemzet 1959. április 19-i számában adott
hírt, majd ugyan abban az évben könyv alakban is kiadásra került - 3100 példányban,
ebből 500 példány vászon kötésben sorszámozva - Petőfi Sándor: Bolond Istók
Orlay Petrics Soma rajzaival címmel.
Már a vers címe is mosolyt csal arcára annak, akinek
kezébe kerül. Miért éppen bolond? Miért éppen Istók? Mit akar üzenni a cím a kor
emberének? Mit akar üzenni a cím a mai kor emberének?
Bolond Istók alakja a néphagyomány szerint komikus
vonások jellemzik, emléke abban a szólásmondásban él, hogy: „Bekukkantott, mint
Bolond Istók Debrecenbe.”
Bolond Istók anekdotahős, az
ostoba, felületes ember jelképe. Dugonics András szerint Léván született, és
egész életében nem volt más kívánsága, mint hogy meglássa Debrecent.
Elkutyagolt hát Léváról Debrecenbe az első házig (a vámsorompóig), s onnan
visszafordult nagy megelégedéssel. Innen ered a szólás, hogy: „Bekukkantott,
mint Bolond Istók Debrecenbe”[2]
Három Bolond Istók is „született”, az egyik Petőfi
Sándor (Pest, 1847. november-december), a másik Arany János Bolond Istókja
(1850), a harmadik Weöres Sándor Bolond Istókja (1943).
Petőfi: A csavargó című versének második versszakában -
1844. júniusában - már említi Bolond Istókot. Az üzenet akkor is ugyan az volt,
Bolond Istók akkor is a vándor, a csavargó Petőfi Sándort személyesítette meg:
„Betérek Debrecenbe/ Bolond Istók gyanánt, / S tovább
megyek, ha ittam / Bort és öleltem lyányt. / Ma itten, holnap ottan, / Csak ez
az élmény / Csavargónak születtem, / Csavargó vagyok én.”
Bolond Istók őszinte, mély érzésekkel, tele
mondanivalóval, optimizmussal, humorral, a megélt élet legmélyebb és legmagasabb
fokú érzelmeivel lopja be magát az olvasó szívébe. A vers mindenki számára
érthető módon, egyszerű természetességgel mutat rá a feltétel nélküli
életszeretetre, az emberi jellemek sokszínűségére.
A szépen megrajzolt jelenetek, az illusztrációk – ha
jól megfigyeljük - hihetetlen pontossággal követik a történetet. Talán, ha csak
a képeket ismernénk, ugyan az a történet fogalmazódna meg gondolatainkban.
Orlai képbe fogalmazta a Petőfi által megírtakat, Bolond Istók történetét.
Együtt – festő és költő, illusztráció és vers - még nagyszerűbb, mint
külön-külön!
Feltehetjük a kérdést: lehet-e
egy költő művét illusztrálni? Igen. Orlai a maga nyelvén, a maga eszközeivel
szemlélteti Petőfi írását. Fantáziája egyszerű, de szép, határozott, jól
felismerhető alakokat rajzol papírra. …”
