„A wiki-tudás logikája ugyanaz, mint a népművészeté"

Ez a mondat elgondolkodtatott.

Ha visszatekintünk az emberiség kultúrtörténetére, akkor azt meg kell állapítanunk, hogy az úgynevezett modern kultúra elvesztette a természettel való összhangját, amely a korábbi korszakokat még jellemezte. Az a fiatal, aki csak a csodák processzoros világával ismerkedik, sosem értheti meg a dolgok természetből fakadásának, fejlődésének és egymásba kapcsolódásának logikáját. A technikai fejlődést megállítani nem lehet, nem is volna célszerű, de meg kell találni azt az utat, amely a természet világán és törvényszerűségein keresztül látja a mai digitalizált világot. Ami megerősíti az embereket abban, hogy társas lényként szükségük van egymásra, és szükségük van a gyökereik ismeretére. Szükségünk van a „józan paraszti észre” mely nem más, mint az évszázadokon keresztül felgyülemlett és megtisztult ismeretek halmaza. Mi lehet ez az út? A népi kultúra megismerésében, ezen belül a hagyományok felelevenítésében, az ünnepi készülődés hangulatának felidézésében látom azt a lehetőséget, amelyre ma még igény mutatkozik. Népi kultúra, s ezen belül a jeles napok és szokások felelevenítése és életben tartása hozzájárul az ember és a természet kapcsolatának erősítéséhez. A népi kultúra egészében kínálja a műveltség alap elemeit, a megelőző időszakok eredményeit, tapasztalatait. Ismeretében létrehozott anyagi és szellemi javak azok, amelyek birtokában életünket fenntartjuk, megfelelő környezetet és életformát hozhatunk létre. …

Csepeli György és Prazsák Gergő: Örök visszatérés című könyvét szívesen olvastam, de néha mondatokat kétszer is el kellett olvasnom, mondjuk úgy, érdekessége miatt. Három témát emelnék ki. (Amellett ajánlom a reprezentatív kutatások eredményeinek elemzését, melyekben el lehet bogarászni, csodálkozni, értetlenkedni …).

I. … Elsőként tovább gondolva ….. „A világ bármely pontjáról bárki beszállhat egy-egy digitális népművészeti termék létrehozásába.” 1)

Erről azért szeretnék írni, mert azt gondolom, nem áll tőlünk távol a népművészet, a népi kultúra szeretete. Elgondolkoztatott, hogy a wiki-t a népművészeti alkotásokhoz hasonlították a szerzők. Abban egyetértek, hogy ebben is a legjobb változatok maradnak fenn, ami a legtöbbeknek tetszik. Abban is, hogy „Az internetre költözött Gutenberg galaxis már nem ugyanaz, mint ami volt, amikor megfogható, kinyitható nyomtatott könyvek képében tette hozzáférhetővé a kultúrát.” Az viszont számomra még mindig kérdés, hogy ha az életünk átköltözik a világhálóra, identitásunk web-identitássá válik? Vagy képesek leszünk a kettő között a helyes utat megtalálni? Ha nem, hogyan marad meg a nép kultúra a mai információs társadalomban?

A digitális népművészet már teljesen mást jelent, mint amikor egy népcsoport népművészeti alkotást hoz létre, és az, az összetartozást jelképezi, erősíti. A világhálón kialakult csoportokban létrejön ez virtuálisan. Mi lesz a jövő útja? Erősebb lesz a technológiai újdonság vagy győz az emberekben meglévő ősi közösségi kreativitás? Feltenném a kérdést a mi generációnknak, de feltehetem-e annak a generációnak, „akiket digitális bennszülötteknek nevezünk, akiknek az elsődleges kulturális szocializációja már az internet közbeiktatásával zajlik.”

kép forrása: hungariansouvenirs.hu

Egy új művészeti ág, a digitális népművészet. Egy új műfaj van kialakulóban, a digitális technológiák elterjedésének törvényszerű következményeként.

Digitális népművészet az sms-ben kapott húsvéti locsolóvers is …..

Eldönthetem, hogy egy YouTube videót vagy egy „Kézművesség a 21. században” című kiállítást nézek meg egy múzeumban. Hány ezren néznek meg egy digitális népművészetet YouTube videón és hány ember néz meg egy népművészeti kiállítást múzeumban?

Mindenki eldöntheti, milyennek ítéli meg az információs társadalom hatását ebben a kérdésben.

II. „Mi a netokrata élet tíz parancsolata? A lényeg az, hogy „nem állhatsz le egy pillanatra sem”. Sosem lehetsz elégedett kapcsolataid állapotával, újra meg újra kell sződd kapcsolataid hálóját, hogy ne maradjanak ki belőle: a legfontosabb, hogy te magad is a legokosabbak, a leginkább nélkülözhetetlenek közé tartozz. Mindig minden pillanatban résen kell lenned, tanulnod kell, be kell szerezned a legújabb információt, s magadnak is újítanod kell.” 1)

Hatalomba való bekerülés - az internet korszakában is - az egyén erőfeszítéseitől, akaratától, tehetségétől, kreativitásától függ. Sőt, sebezhetőbb, támadhatóbb, mert „nem tudja monopolizálni a pályát”, ahol az információ birtoklásáért folyó verseny zajlik. „Akié az információ, azé az uralkodó mém, amelytől függ a pénz, a hatalom, az identitás, a kapcsolatok megszerzése.” Újabb új szó: mém: „…az internetes mém egyszerűen egy digitális fájl vagy hiperhivatkozás terjesztése egyik személytől a többiek felé az internet nyújtotta lehetőségekkel (például e-mailen keresztül, blogokon, kapcsolat építő oldalakon, azonnali üzenet küldő szolgáltatások segítségével).” 2)

III. A wiki-tudás értelmezése, a tudás új ruhája:

A tudás új ruhája a web2.0, a wiki, ami egy szoftver = „melynek lényege, hogy mindenki hozzáteheti a maga részét a fejlesztési munkához, s az eredmény ennek következtében jobb lesz, mintha mindenki külön-külön fejlesztgetne. A szoftver működése azon lapul, hogy amit én tudok, azt te nem tudod, és amit te tudsz, azt én nem tudom, tehát tegyük össze a tudásunkat.” Ennek első terméke a wikipédia, a „tudás Bibliája”, a tudás új tárháza, melyet névtelen szerzők írnak, folyamatosan bővül. Újdonság a blog is, újból és újból megújuló, sokak hozzák létre a tartalmat, megosztják információjukat. Ebben mindenki részt vehet, függetlenül attól, hol él. Így jönnek létre az új közösségek.

Létrejön az újfajta könyvtár, pl. Brewster Kahle 1996 óta archivál 1) http://www.archive.org

Az internet népe újra feltalálja a népművészetet?

Ezek után! egy mese, amiben a kitartás elnyeri jutalmát:

Hol volt, hol nem volt... talán az Üveghegyen is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, élt egyszer egy fiatalember, aki nagyon nagy író akart lenni. Amikor megkérdezték tőle, hogy mit ért az alatt, hogy "nagyon nagy", akkor azt felelte, hogy "Olyan dolgokat akarok írni, amiket az egész világ olvasni fog, és olyan mélyen hat az emberekre, hogy mindenki sírni és zokogni fog, és kétségbeesésében és rémületében sikoltozik." Senki nem hitte volna, hogy ez lehetséges, de a fiatalember soha nem adta fel, és egy szép napon végül rámosolygott a szerencse. Most ő írja a Windows hibaüzeneteit. 3)

1) Csepeli György és Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Jószöveg Műhely, Bp. 2010.

2) Wikipédia

3) www.info-media.hu

A mozi

SZÍVÁS, MONSIEUR BORGO!

A világon az első mozi a Cinématographe Lumiere volt. Azaz nem is volt ez még mozi. Párizsban a boulevard des Capucines 14. szám alatt, a Grand Caféban tartották az első mozielőadást 1895. december 28-ikán - az egykori biliárdteremben. Egy frank volt a beugró. Hogy ez mai mércével mérve sok vagy kevés? Tudja az ördög. Egy biztos: az első napon összesen harmincöt néző spendírozta meg ezt az összeget. A mozitörténet első üzemvezetője, Clément Maurice ekkor ajánlatot tett a Grand Café tulajdonosának, mely szerint a terem bérletéért hajlandó a bevétel 20 százalékát felajánlani. Mivel a terem napi bérlete 30 frank volt, Borgo úrnak nem kellett aritmetikai zseninek lennie ahhoz, hogy kiszámolja: napi 35 néző után pontosan 7 frankot kasszírozhat. Ezért aztán finoman elhárított monsieur Maurice ajánlatát, és inkább a tuti harminc frankot választotta.
Aztán Lumiere-ék mozija divatba jött, Párizs egyik látványossága lett, a napi bevétel pedig elérte a 2500 frankot. C'est la vie! 

Forrás: www.rezandras.hu

Internet és kultúra - "Gondold meg, hogy csak az ember olvas."

Az Internet már nem a jövő, hanem a jelenben valóság! A kultúra, az idő, a tér, egyén … szavakat át kell értékelnünk, át kell értelmeznünk a virtuális kultúra létrejöttével.

A Neumann-galaxis térnyerése nem jelenti a Gutenberg-galaxis végét, hanem egy új fejezetet nyit azok számára, akik ki tudják használni, és élvezni is mindennek előnyeit. A gyakran hangoztatott érvek, mint az, hogy az olvasó számára fontos a könyvek illata!, a lapozás élménye!, a könyvek hordozhatósága, nem állnak feltétlenül, és teljesen ellentétben a digitalizált könyvek nyújtotta olvasási élményekkel. Manapság például a piacon több gyártó tucatnyi sokfunkciós, könnyen kezelhető és hordozható e-book olvasója érhető el, egyre növekvő szériában és - talán hamarosan - csökkenő áron. Ma már nem lehetetlen dolog eze­ket az elektronikus dokumentumokat is akár este – ágyban olvasni - elalvás előtt. A képernyők kifinomodásával, a betűk átszínezhetőségével, nagyíthatóságával személyre szabhatjuk olvasási kényelmünket. Utazáshoz, nyaraláshoz nem kell már azon aggódnunk, hogy miként cipeljük kedvenc olvasmányainkat, százával vihetjük őket egyetlen könnyed gépen, akár a zsebünkben. A szö­vegeket másolhatjuk, jegyzeteket, véleményeket fűzhetünk hozzájuk, az idézeteket elküldhetjük barátainknak, akár azonnal, olvasás közben, ezen felül akár meg is beszélhetjük az olvasottakat, …

Csepeli György-Prazsák Gergő Örök visszatérés? című könyvében - az internet párti és internet ellenes állítások - kutatásuk (2008) eredményeként négy csoportot különítenek el az internet és a hagyományos értelemben vett kultúra viszonyának könnyebb megítéléséhez, megismeréséhez:

1. a békés egymás mellett élés hívei - 30% - a kultúra és az internet között nem látnak ellentmondást, szerintük a hagyományos kulturális intézményeket nem váltja ki, nem alakítja át, és ebből következően nem is teszi tönkre. Megnöveli a kulturális szabadságot, de nincs hatással a kulturális közösség fejlesztésére. A web-es alkalmazásokat nem tartják kultúraalakítónak. Itt a legmagasabb az iskolai végzettségűek száma.

Herring, Mark Y.: Tíz ok, amiért az internet nem helyettesítheti a könyvtárat című írásában (Könyvtári figyelő) 10 olyan okot sorolt fel - 2001-ben! -, amiért az internet és a digitális média nem képes helyettesíteni a papír alapú könyveket, illetve az ezeket őrző könyvtárakat:

1. Nem található meg minden az Interneten. Az összes folyóiratnak pl. csak mintegy

8%-a van fent.

2. A tű a szénakazalban elmélet: sok dolog nem található meg.

3. A weben nincs minőség-ellenőrzés.

4. Amit nem tudsz, az bánt igazán. A teljes szövegű webhelyek nem teljesek.

5. Problémák a könyvekkel. Az 1925 előtt publikált könyvekből a weben csak kb. 20 ezer cím van meg, pedig ezekre már nem vonatkoznak a szerzői jogi megkötések.

6. Az e-könyvek olvasókészülékeinek használata gyakran fejfájást okoz, megerőlteti a szemet. Kevesen szeretnek képernyőről olvasni, a használók nagy része a két oldalnál hosszabb dokumentumokat kinyomtatja.

7. Az Internet ellenére minden egyetemnek van könyvtára, mert egy teljesen virtuális könyvtárat létrehozni generációnkon belül lehetetlen.

8. A teljes digitalizálás hihetetlenül drága lenne. (Copyright költségek és problémák, a digitalizálás jelenleg iszonyúan munkaigényes.)

9. Az Internet egy kilométer hosszú, egy centiméter mély: kevés olyan dolog található az Interneten, ami 15 évnél régebbi.

10. Az Internet mindenhol jelen van, de a könyvek hordozhatóak.

Ma, tíz évvel később, már a 10. pont megdőlt, mert a „könyvek” is hordozhatók. A digitalizálás elterjedése következtében az interneten megtalálható dokumentumok %-os aránya biztosan növekedett, (teljes talán sohasem lesz).

2. „szkeptikusok” - 28% - a csoport tagjai nem hisznek abban, hogy az internet pozitív hatást képes gyakorolni a kultúrára, sőt azt vallják, pusztító hatást gyakorol rá – fölöslegessé teszi a hagyományos kulturális intézményeket, az általuk létrehozott tartalmakat. Ez a réteg lehet - nagyobb részben -, akik olvasnak, de nem interneteznek – 19%, illetve azokból, akik nem olvasnak, nem interneteznek – 37%? A kutatásból az is kiderült, itt a legmagasabb az átlagos életkor, a legnagyobb az aktív keresők aránya, inkább községekben élnek.

Az internet és a kultúra ok okozati összefüggéseire is felhívja a figyelmet. Talán még mindig értékesebbnek találják azt, ami papír formátumú. (Például, ha a szellemi tulajdonjog védelmére gondolunk!) „Az információs társadalom ugyan új szellemi termékeket és szolgáltatásokat hoz létre, de rögtön bünteti is azokat el nem ismertségük terhével. „ ¹⁾

3. „A párhuzamosok sohasem találkoznak” - 22% - a kultúra és az internet viszonyát olyannak látják, mint a „sohasem találkozó párhuzamosokét”. A csoport tagjai szerint a hagyományos kultúra szintereit, és magát a kultúrát sem teszi tönkre, nem teszi fölöslegessé az internet. Véleményük szerint az internet nem növeli a kulturális szabadságot, nem alakítja át a kultúrát, és nem gondolja úgy, hogy az internetnek szerepe lenne a kulturális közösségek kialakulásában. A web 2.0 logikájára épülő kultúrafelfogás sem áll közel hozzájuk. Magas a nők aránya, sokan élnek közülük községekben. Talán ez a réteg az, amelyik nem internetezik, de olvas, vagy nem internetezik, és nem is olvas?

4. „Optimisták” - 20% - ez a csoport sem lát ellentmondást a kultúra és az internet között, szerintük sem váltja ki a hagyományos kulturális intézményeket, és nem alakítja át, és ebből következően nem is teszi tönkre. Emellett azonban véleményük szerint az internet növeli a kulturális szabadságot, sőt át is alakítja a kultúrát. A kulturális közösségek fejlődésére is hatással van az internet, amiben látják a webes alkalmazások szerepét is. Emellé a - 25% - interneteznek is, és olvasnak, illetve az interneteznek, de nem olvasnak csoportot sorolnám. Tagjai a legfiatalabbak, az ő körükben legnagyobb a férfiak aránya, viszonylag kevés az aktív kereső, sok a tanuló.

„Mindeközben ne felejtsük el, hogy az Internet az autópálya-hálózatok mintájára tervezett haditechnikai rendszer. A hadsereg olyan eszközt akart, amelyik nukleáris támadás esetén is megóvja az irányítási struktúrát. A megoldás olyan elektronikus hálózat lett, amelyik azonnal átirányítja magát, ha egy vagy több kapcsolatot lerombolnak, ezáltal lehetővé teszi, hogy a túlélő szervek kommunikációképesek maradjanak egymással, és összehangoltan működhessenek. Az ilyen apparátussal rendelkező katonai hatalom a legsúlyosabb katasztrófák közepette is fenntartható. Nem árt tudni, miközben az Internet társadalmi, kulturális jellegéről beszélünk, hogy a Háló sokat istenített demokratizált jellege nem valami értelmiségi-anarchista szándékból fakadt, hanem szikár katonai szükségszerűségből. Ugyanez a szükségszerűség munkálkodott a Háló fejlődésének további szakaszaiban is, mikor a kutatás-fejlesztés szolgálatába állt – pontosabban szólva: a kutatás állt egyértelműen stratégiai célok szolgálatába. S működik hasonlatosan ma is, rejtve vagy csak kicsit palástolva azt a tényt, hogy az Internet a fogyasztói társadalom egyik izmosodó, a jövőben alapvető pillérét képezi, s készül a médiapiacon a neki megfelelő vegyértékű helyet elfoglalni. Ahol nem magasztos eszmék, nem is valamiféle népjobbító szándék, s a tiszta értelemben vett nevelés és kulturizáció az elsődleges szempont, hanem az elektronikus tartalmakat olvasó személyek fogyasztásra való minél alaposabb előkészítése, tudatuk kilúgozása …” ¹⁾

Az olvasás – ahogy a nagy angol tanulmányíró Matthew Arnold mondja – „maga a kultúra”.

Forrás:

1) R. Nagy József: Internet és kultúra – Internet vagy kultúra – Internet-kultúra

Csepeli György, Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban .

Jószöveg Műhely Kiadó Bp. 2010.

„Gondold meg, csak az ember olvas” – Márai S.

A szaloncukor története

A szaloncukor hagyományos magyar édesipari termék selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorka, amelyet méltán nevezhetünk hungarikumnak, hiszen csak mi magyarok díszítjük e papírba csomagolt cukorkával a karácsonyfát.

A szaloncukor ősét (fondantcukor) a franciák a XIV. században kezdték el készíteni. Ha a fondant magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német bevándorló cukorművesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. A XIX. század első felében már ismerték és készítették a fondant alapú cukorkákat, például a Wikus-féle üzemben. Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat.

Eleinte gyümölcsöket, aszalt különlegességeket, mézesbábokat, papírból kivágott ékességeket, süteményeket akasztottak a karácsonyfára. Az 1800-as évek végétől azonban elterjedt a szaloncukor-készítés és vele együtt a karácsonyfa-díszítés. A cukorka neve a német Salonzuckerl szóból ered, ezért nem meglepő, hogy Jókai még "szalonczukkedli"-nek nevezte. Kezdetben egyszerű cukorkaféleségeket, csokoládégolyócskákat burkoltak selyempapírba, majd színes sztaniolba.

A XIX század végétől a cukrászok mintakönyv alapján készítették a szaloncukrot a kívánt ízűre, burkolatúra. A kiválasztott fajták elegáns csomagokban kerültek a vásárlókhoz. A híres fővárosi cukrászdák nem engedhették meg maguknak, hogy ne legyen egy saját titkos szaloncukorreceptjük, nem beszélve a rengeteg családi receptről. Így a "hőskorban" is legalább annyiféle szaloncukrot lehetett kapni, mint manapság.

Az Édeni szaloncukrokat hazai csokoládémester készítette. Alapanyaguk olyan egyszeres (tehát a mandulát legnagyobb arányban tartalmazó) marcipán melyhez egyenesen Kaliforniából érkezett a legjobb minőségű mandula, Belgiumból a csokoládé. Aszalt szilvával töltött, Bailey's likőrrel, karácsonyi fűszerrel ízesített mandulamarcipán, kókuszmarcipán, fekete csokoládékrémes és mogyorókrémes bonbonszalonok alkotják az évek óta bevált kínálatot. Semmi aroma, semmi tartósítószer. A csokoládémester csak tiszta és finom alapanyagokat használt.
Így olyan szaloncukrokat kóstolhat, melyek méltó kiegészítői egy szép ünnepnek, díszei a legszebb karácsonyfának.

Az 1930-as években újdonságnak számító marcipán rózsából "hajtott ki" a kilencvenes évekre Magyarország egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező a Szamos Marcipán Kft. Minden Szamos-termék, köztük természetesen a szaloncukor is, magas kakaótartalmú belga csokoládé felhasználásával készül. Ez az érték szaloncukor esetében 54 százalék. A minőséget javítja még, hogy a csokoládé nem tartalmaz kakaóvajon kívül más zsiradékot. A beltartalom valódi marcipán. A megszokott „sima” marcipán mellett idén pisztácia- és narancsízesítésűvel is találkozhatnak a vásárlók. Igazi különlegesség továbbra a desszertszaloncukor, ami a Mátyás desszert sikeres ízeiből kettőt igyekszik átvinni a karácsonyi csemegébe, mégpedig a legnépszerűbb csokoládést és a meggyest. A szentedrei Marcipánmúzeumban minden az 5 íz megvásárolható előre csomagolt dobozos kiszerelésben vagy kimérve is.

Egy recept

A házilag készített szaloncukorhoz, szükségünk van fél kiló cukorra, 1,5 dl vízre, 10 dkg minimum 60 százalékos csokoládéra, 10 dkg nagyon apróra vágott mazsolára , 20 dkg darált dióra, 10dkg dióra, 10 dkg darált kekszre és egy darab narancs héjára.
A cukrot forraljuk a vízzel körülbelül tíz percig. Akkor jó ha annyira sűrű már, hogy nem folyik szét. Hűtsük meg egy kicsit, ekkor elkezd kifehéredni, időnként kavarjuk meg. Amikor már jó sűrű lesz, keverjük hozzá a csokit és a vajat. Hagyjuk száradni, a legjobb ha a következő napig. Utána öntsük hozzá a diót, a mazsolát, a kekszet, a narancshéját és jól gyúrjuk össze. A hagyományos kókuszgolyónál keményebb massza legyen. Formázzunk belőle szaloncukrokat, majd a kakaóban hempergessük meg és csomagoljuk be díszes papirkákba.

Forrás: http://www.szentendreadvent.hu/Szaloncukor_tortenete/

Könyvajánló: „Fontos a közös nyelv, de még fontosabb a közös fül!”

Antikváriumból a "szerzeményeim", ....

Véletlenül találtam rá  a John Lennon (1940-1980) c. könyvre (Koltay Gábor szerkesztette) ... Elolvastam ...

Miért is övezte hihetetlen csodálat és tisztelet? Persze, azt hisszük, már mindent leírtak halálával kapcsolatban (”Egy őrült meggyilkolt egy mítoszt”, „Lennon jelkép, ha halott is”, ), ismerjük életét  … Legalábbis azt hisszük! A könyvet olvasva is az az érzésem volt (mi más?), „beénekelte” magát sokszínűségével, szeretni tudásával, ellentmondásos nem mindennapiságával a szívekbe, képzeletekbe, …. egyéniség volt, ... közgondolkodást is formáló gondolatai még ma is "élnek" ....

Paul McCartney-val a zenetörténet egyik legsikeresebb szerzőpárosát alkották, majd együttest is alapítottak, amelyhez csatlakozott George Harrison és Ringo Starr.

Megvettem John Lennon Boldog Karácsonyt című  könyvét is. Dalszövegek, ....

Kevésbé ismert oldaláról is megismerhetjük Lennont, mint rajzművészt és karikaturistát.

Csodáltam ...

Ajánlom!

John Lennon- Happy Christmas / Boldog Karácsonyt

So this is Xmas

And what have you done

Another year over

And a new one just begun

And so this is Xmas

I hope you have fun

The near and the dear one

The old and the young

A very Merry Xmas

And a happy New Year

Let's hope it's a good one

Without any fear

And so this is Xmas (war is over)

For weak and for strong (if you want it)

For rich and the poor ones (war is over)

The world is so wrong (if you want it)

And so happy Xmas (war is over)

For black and for white (if you want it)

For yellow and red ones (war is over)

Let's stop all the fight (now)

A very Merry Xmas

And a happy New Year

Let's hope it's a good one

Without any fear

And so this is Xmas (war is over)

And what have we done (if you want it)

Another year over (war is over)

A new one just begun (if you want it)

And so happy Xmas (war is over)

We hope you have fun (if you want it)

The near and the dear one (war is over)

The old and the young (now)

A very Merry Xmas

And a happy New Year

Let's hope it's a good one

Without any fear

War is over, if you want it

War is over now

Happy Xmas

Hát, eljött a Karácsony,
És mit tettél?
Újabb év telt el,
És egy új kezdődött.
Ez lenne Karácsony,
Remélem jól érzed magad,
A közeli szeretteink is,
Fiatalok és idősek

Egy nagyon békés karácsonyt,
És egy boldog új évet,
Reméljük egy jó év lesz,
S félelem nélkül telik majd.

Ez lenne Karácsony (a háborúnak vége)
A gyengének s erősnek (ha úgy akarod)
A gazdagoknak és szegényeknek (a háborúnak vége)
A világ olyan romlott (ha úgy akarod)
Ezért boldog karácsonyt (a háborúnak vége)
A feketének és fehérnek (ha úgy akarod)
Sárgának és vörösnek (a háborúnak vége)
Legyen vége a harcnak (ha úgy akarod)
Egy nagyon békés karácsonyt,
És egy boldog új évet,
Reméljük egy jó év lesz,
S félelem nélkül telik majd.
Hát, eljött a Karácsony, (a háborúnak vége)

És mit tettél? (ha úgy akarod)
Újabb év telt el, (a háborúnak vége)
És egy új kezdődött. (ha úgy akarod)
Hát boldog karácsonyt(a háborúnak vége)
Remélem jól érzed magad, (ha úgy akarod)
A közeli szeretteink is, (a háborúnak vége)
Fiatalok és idősek (most)
Egy nagyon békés karácsonyt,
És egy boldog új évet,
Reméljük egy jó év lesz,
S félelem nélkül telik majd.
A háborúnak vége, ha úgy akarod
A háború most véget ér

Boldog Karácsonyt!

Imagine lyrics

Songwriter: Lennon, John;

Imagine there's no heaven
It’s easy if you try.
No hell below us
Above it's only sky.
Imagine all the people
Living for today.

Imagine there's no countries
It isn't hard to do.
No need to kill or die for
And no religions too.
Imagine all the people
Living life in peace.

You may say I'm a dreamer
But I'm not the only one
I hope someday you'll join us
And the world will live as one

Imagine no possessions
I wonder if you can
No need for greed or hunger
A brotherhood of man
Imagine all the people
Sharing all the world

You may say I'm a dreamer
But I'm not the only one
I hope someday you'll join us
And the world will live as one

You may say I'm a dreamer
But I'm not the only one
Take my hand and join us
And the world will live, will live as one.

Képzeld el
írta: John Lennon

Képzeld el, hogy nincs menny
Könnyű, ha megpróbálod
Nincs pokol alattunk
Fölöttünk csak az ég
Képzeld el az összes embert
Ahogy csak a mának él.

Képzeld el, hogy nincsenek országok
Nem is nehéz megtenni
Nincs, amiért ölni vagy meghalni kéne
És nincsenek vallások
Képzeld el az összes embert
Ahogy békében élik életüket.

Mondhatod, én csak egy álmodozó vagyok
De nem én vagyok az egyetlen
Remélem, egy napon majd csatlakozol hozzánk
És a világ egyként fog élni.

Képzeld el, hogy nincs tulajdon
Csodálom, ha el tudod
Kapzsiságra vagy éhségre nincs szükség
Minden ember testvére a többinek
Képzeld el az összes embert
Megosztván egymással az egész világot.

Mondhatod, én csak egy álmodozó vagyok
De nem én vagyok az egyetlen
Remélem, egy napon majd csatlakozol hozzánk
És a világ egyként fog élni.

Mondhatod, én csak egy álmodozó vagyok
De nem én vagyok az egyetlen
Fogd meg kezem és csatlakozz hozzánk
És a világ egyként, egyként fog élni.

Könyvajánló: Megálmodott jövőkép - út az információs társadalomba

Véletlenül találtam rá, és amikor elolvastam a címet, azután az előszót, már nem tudtam letenni, példaértékű sikertörténet elindulását lehet benne felfedezni.

„Amióta az „információs társadalom” elméleti tételeiből politikai programok lettek, aligha született ambiciózusabb, merészebb és látványosabb "információtechnikára épülő" fejlesztési koncepció (információstratégia) mint a 20 milliós Malajziáé.”

Olvastam, elolvastam… és most a könyv ajánlásának (és/vagy jó példának) is szánom a bejegyzést.

Malajzia rálépett az információs szupersztrádára (1991), (Magyarország tíz évvel később is még csak kereste?). (Ma?) Egy programadó eseményhez, az országot miniszterelnökként 1981 óta vezető - a kormányban a kulcsfontosságú művelődési tárca irányítójaként már 1974 óta jelen lévő - politikus, Yba Datuk Seri Dr. Mahathir Mohamad „The Way Forward” című beszédéhez kötődik, amely valódi stratégiai távlatokat fogalmazott meg 1991-ben.

Malajzia (Dél-Kelet Ázsia) a „Vizion 2020” akcióprogram keretében a szegénységből a legfejlettebb országok közé való emelkedést célozta meg. Malajzia felismerte, hogy az ország fejlődése érdekében a hagyományos erő­for­rá­sok helyett az információra, az emberi tudásra, az alkotókészségre van szüksége, és az emberi erőforrás, az oktatás-ipar, az informatikai iparfejlesztés és az alkalmazási világok informatizálása együtt kell adja politikai programját. Nem csak a felzárkózást, hanem az élvonalba kerülést tűzte ki célul, a fejlődés alapjaként pedig a tudásalapú, „információgazdag” társadalom elérését.

Röviden a történet: A nemzetközi gazdasági-politikai térképen mindeddig szinte jelen sem volt Malajzia, majd a figyelem középpontjába került. „Egy ország, amelyben elevenen élnek még az 1974-es éhséglázadások emlékei, amelyben évtizedek óta kiemelt feladat az abszolút szegénység elleni küzdelem, ahol néha-néha ismeretlen járványok ütik fel a fejüket, amelynek dzsungel-vidékein szinte érintetlen kőkorszaki közösségek élnek, amelynek maláj többségét hosszú ideje a feudális időkre visszavezethető tudomány- és technikaellenesség jellemzi, s minderre ráadásul az iszlám politikai kultúrájának árnyéka vetül …”

- a 60-as évek közepén felismerték a számítógépek jelentőségét a munkafolyamatok automatizálásában

- a 70-es évek közepétől lényeges funkciókat kezdtek rábízni a számítógépekre

- a 80-as években indultak meg a számítógépesítésre orientált tudatos nemzeti politika előkészületek, kezdtek elterjedni a tömegalkalmazások is, elsősorban a személyi számítógépek és a szövegszerkesztő programok megjelenésével

- Az 1994-es NITC Shariffadeen program 7 pontban foglalta össze a teendőket: 1. Rendteremtés az IT tervezésben és irányításban, 2. "IT vízió" kidolgozása, 3. Az információs kultúra befogadásának támogatása, 4. A szükséges humán erőforrások biztosítása, 5. Az IT-infrastruktúra fejlesztésének gyorsítása, 6. Szervezeti átalakítások kezdeményezése és elősegítése, 7. Egyensúly a technikai és társadalmi erőfeszítések között

- 1995-ös megalakulása után az NITC hozzá is kezdett feladatainak végrehajtásához, segítette az információs infrastruktúra gyorsított kiépítését, és új lendületet adott az informatikai iparfejlesztésnek

- színvonalas, szakmai kiállítással egybekötött nemzetközi IT-konferenciák keretében tartották a kapcsolatot a köz- és magánszféra IT szereplőivel

- Malajzia vezető távközlési szolgáltatója, a Telekom Malaysia a „Vision 2020” részeként 2005-re fejlett távközlési infrastruktúrát tervezett kiépíteni

- 1995-től a négy meglevő földi sugárzású csatorna (RTM TV1 és TV2, TV3, Metrovision Channel 8) mellett a Cable Services 5 műholdas programot biztosított

- 1996-ban a Binariang felbocsátotta az ország első műholdját (MEASAT 1), ezzel a digitális technológiájával jobb képminőséget nyújt előfizetőinek, és a televíziós programokon túl nyolc műholdas rádiócsatornát is indított (többnyelvűek)

- 1996-ban a kormány példát is mutat Internet-használatból, Mahathir miniszterelnök kb. 10 perces interaktív beszélgetést folytatott a palesztinok vezetőjével, Jasszer Arafattal és a Fülöp-szigeteki elnökkel, Fidel Ramosszal

- 1997-ben a Time Telecommunications a multimédia alkalmazások kifejlesztésének úttörője, építi dokumentumfilmekből, szórakoztató programokból és nyelvleckékből álló videokönyvtárát, mely alkalmas a szimultán igénybevételre. A jövő kulcsfogalmai: modern újságok, egyéni ízlés szerint kialakított on-line kiadványok, virtuális valóság, 500 TV-csatornás választék stb. és természetesen minden információs szupersztráda előfutára, az Internet, a legdinamikusabban növekvő médium.

- „A kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az Internetnek. Az elérhető előnyöket hangsúlyozva folyamatosan buzdítják a különböző szervezeteket, vállalatokat, a gazdasági társaságoktól a sportszervezetekig, hogy nyissanak saját WWW-honlapot, kapcsolódjanak be ebbe az új világba. A felhívások nem maradnak hatástalanok, sorra jelennek meg a Web-oldalak A gombamód szaporodó (Internet-hozzáférést biztosító) "kiberkávéházak" megjelenésétől az elektronikus reklámozás terjedéséig egyre több minden mutat arra, hogy Malajziában rendkívüli gyorsasággal honosodik meg a hálózati kultúra.”

Informatika a társadalomban: oktatás (Nemzeti Oktatási Filozófia), a felnőtt lakosság körében szorgalmazzák az internetes távtanulást, egészségügy (kórházépítési és orvosképzési programok), közigazgatás ("elektronikus kormányzás"), üzlet és pénzügy, közlekedés, kutatás-fejlesztés, tudományos parkok, távmunka …

Kíváncsiságból – az 1997 óta eltelt időre – „benéztem” Malajzia kormányzati portáljára, Dr. Mahathir Mohamad blogjába, Forma 1-es Maláj Nagydíj weboldalára, Multimedia University honlapjába: http://www.mmu.edu.my/ …. Blogbejegyzések szerint az ország továbbra is halad előre az információs szupersztrádán, néhány megtorpanás ellenére is. Még kilenc év van hátra, hogy a megálmodott jövőképet valóra váltsa az ország.

(Részlet egy blog bejegyzéséből: „A képen egy teljesen átlagos park, teljesen átlagos "padjai" és asztala látható. Vmi mégis más. Vajon mi? Ja! Hogy itt a parkokban még konektor is van.”)

Felhasznált irodalom:

Veszelka Tamás, Z. Karvalics László: Malajzia Út az információs társadalomba, Bp. Kossuth Könyvkiadó, 1997.

http://bit.ly/l6dw6d

RÉGI KARÁCSONYI KÉPESLAPOK

Szeretettel készítettem nektek (is) több, mint 200 db régi karácsonyi képeslap felhasználásával! :)
Egyszerűen szeretem őket!  

ITT

Régi karácsonyi képeslapokból készített virtuális kiállítással szeretnék békés, boldog, szép karácsonyt kívánni!

1843-ban készült az első karácsonyi üdvözlőlap. Henry Cole, a londoni Viktória  és Albert Múzeum igazgatója kérésére művész barátja, John C. Horsley rajzolta meg az üdvözlőlapot, melyből 1000 db készült (és 1 shillingért keltek el darabonként), ezzel megszületett a karácsonyi üdvözlőlap.

Tömeges elterjedése az 1880-as években következett be (az 1880-as évek végén 5 millió karácsonyi levelet és képeslapot továbbított az angol posta).

Eleinte a fényképes lapokat is kézzel színezték.

Nem sokkal később Németországban, de egész Európában, és az Egyesült Államokban is megjelentek a karácsonyi képeslapok. Magyarországon 1896-ban indult a képeslapkiadás.

A képeslapok témái között szerepelt Mária, karján Jézussal, éneklő gyermekekkel, téli tájkép a karácsonyfát hozó Jézussal, angyalok csengőkkel és karácsonyfákkal a téli táj felett. A tömegesen gyártott karácsonyi lapokon bemutatott témakörök hamar kialakultak, és az idők során alig-alig változtak.

Szépségük és sokféleségük törvényszerűen hozta, hogy a karácsonyi lapokat megőrízték, gyűjtötték, gyűjtik ma is.

Forrás: Tészabó Júlia: Karácsony Magyar hagyományok, Kossuth Kiadóm 2007.