Szabolcska Mihály: Petőfi

Szabolcska Mihály: Petőfi

Minek siratnálak?
Minek sajnálnálak? –
Földi ember soha szebben
Nem halt meg tenálad!

Életed, halálod,
Egy gyönyörű nóta...
Mintha csak a jó Istennek
Te diktáltad volna!!

PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

- avagy művészi kapcsolatának kölcsönhatásai -

Szakdolgozatomból részlet - Petricsék Laposi kertje

Irányi István rajza - Laposi-kerti kunyhó

Pocsai Imre festménye - A kunyhó

 


 "... Hasonló emlékek tartozhatnak a Petricsék Laposi-kertjéhez fűződő történések. Kunyhóját Petricsék építették. (Később Orlai Petrics Soma tulajdona lett).
Szintén Dr. Irányi István kutatásaiból, feljegyzéseiből ismerjük a laposikert leírását is: »A laposi-kerti kunyhó a Nagyváradi út mentén 1 fertály nagyságú szőlőskert legelővel határos részén épült, vályogból, nádtetős födémmel. … Alapja 2,5x4 m, magassága 2,5 m volt. Berendezése Petőfi idejében a következő tárgyakból állott: 1 db 2 m hosszú „priccs”-ből, egy hosszú, széles, 8 fokos kettőslétrából, egy szépen kidolgozott gyömöszölőből, 1 faputtonyból. A kunyhóhoz tartozott még egy kerek asztalka, két kis könnyű kerti székkel. A kunyhó falán Petőfi Sándor képe függött. (Szénrajz volt, fekvő, könyökre támaszkodó fejjel ábrázolta a költő alakját. – Bizonyára Orlai rajzolta.)«
Szóbeszédként él a humorosan fájdalmas történet, hogy egy tanonc papír hiányában a kunyhó Orlai által rajzolt Petőfi-képét gyújtósnak használta fel a venyige alá.
Ekkor hallhatta a Büngösdi Bandi és más, környékbeli betyárokról szóló történeteket, melyeket versben meg is örökített. Németh László Petőfi Mezőberényben című egyfelvonásos drámájának valóságos alapja a betyárvilág. A legenda él, miszerint Petőfit a betyárvilágban, a sárréti lápban akarták bújtatni barátai. (A Ladánnyal határos Büngözsd és tőle keletebbre fekvő Kereki világa ismert volt betyárjairól. Hejh Büngözsdi Bandi berényi ihletésű versét 1844-ben írta.) ..."


A mezőberényi Eiler Márta költeménye a Petrics-féle laposikertről

A LAPOSI SZŐLŐSKERTBEN

Itt van az ősz. A kertekben
Megérik a szőlő.
Mindenfelé szüretelnek, 
erre most van idő.

Egy nap ki is megy a kertbe
A nyolcadik osztály.
Akkora a hangjuk, hogy csak
Reng belé a határ.

Hogy miért mentek? – tudják jól:
Petőfit kutatni.
No, meg más is csurran-csöppen
szüretkor odaki’ …

Így is volt. A gyereksereg
Éhen nem maradt ám!
Ettek-ittak (amit hoztak),
Nem maradtak pusztán.

Még szőlőt is kaptak végül
A csősz jóvoltából …
Mert hát az sem maradhat ki
Ilyen lakomából.

És, hogy ez a foglalkozás
Felejtve ne legyen,
Azért meg van örökítve
Az osztály pár képen.

Forrás: Dr. Irányi István kutatásaiból, feljegyzéseiből


Petőfi Sándor
Hejh Büngözsdi Bandi

Hej Büngözsdi Bandi, istentelen zsivány,
Mért sikkasztottad el az én jó paripám?
Te bitangolsz mostan drága szép lovamon -
Hóhér kössön hurkot átkozott nyakadon!

Hej Büngözsdi Bandi, istentelen zsivány!
Mért csábítottad el az én kedves babám?
Te öleled most szép szeretőm valahol -
Fűljön rosz lelkeddel a mélységes pokol!

De mi haszna van az átkozódásoknak...
Imádkozzál, Bandi, hogy meg ne kapjalak;
Mert ha megkaphatlak - mennykő üssön beléd! -
Megemlegeted a magyarok istenét.

Pest, 1844. június

 

PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

- avagy művészi kapcsolatának kölcsönhatásai -

Szakdolgozatomból részlet - Petrics ház, Mezőberény 

Orlay szülei Berényben laktak és hozzájuk jött Petőfi. 1842 augusztusában egy hónapot töltött itt. A községben megjelent vándorszínészek színielőadásain szerepelt is. A báró Wenckheim család szőlőjében lévő borpincét is megtekintette.

A tanév végén Jókai és Petőfi szüleinek látogatása után Mezőberénybe indultak, ott töltöttek egy hónapot, a Petrics házban. Petricsék háza a mai Városháza helyén állt. Három frontra nyíló hatalmas épület, téglából épült, az akkor divatos nádfedéllel. A Piactér felé eső frontján egy szoba, két üzlethelyiség és egy tágas konyha volt. A szoba mögött a Szegedi útra (ma Petőfi út) még két szoba kapcsolódott. A szobákat száraz-kapu választotta el a magtár épületétől. A Békési út felől pedig még külön melléképülettel folytatódott a sarkon lévő üzlethelyiség. Az épület bezárt szögletében udvar, mögötte hatalmas kert volt. Híresek voltak a csizmadia Petrics piros csizmái.

Arany János Írószobám című versét olvasva rá is gondolhatunk!

„Ez a szoba, hol én most
Tillaárom haj!
Pusztítom a papirost
Tillaárom haj!
Se nem csapszék, se nem bolt,
Csizmadia műhely volt.
Tillaárom haj!”

Az a ház, amelyben Orlay lakott, ott állt, ahol a mai községháza van. Ezt a helyett a községháza falában elhelyezett Petőfi mellképét ábrázoló domborművel és márványtáblával jelölték meg, amelyen az alábbi felírás olvasható:

"Petõfi!

Innen ragadott el a végzet,

Harcok terén keresni dicsőséget,

Innen távozva ért utól halálod

S leltél halálban halhatatlanságot.”

Kegyeletül: 1899. évi julius hó 30-án.

Békés-megyei Közművelõdés. Egyesület.

Németh László Petőfi Mezőberényben című drámájának helyszíni (Orlai ház) leírása, ... : „Orlai-Petrich Sámuel csizmadiamester udvara Mezőberényben. Jó nagy porta, szemben, bal felöl kőkapu kisajtóval, amelyet jobbra tőle a bejárat szakít meg. Bal oldalt a kert kerítése, kihajló szilvafák, kis kattantyús ajtó a kertbe. Tornácon szemben ajtó a műhelybe. Ez az ajtó most nyitva van s egy zöld tüllfüggöny takarja el a mögötte dolgozó csizmadia legényeket. A pitvarból ajtó visz a konyhába, ez is nyitva, innét jutni a nagy utcai szobába, amelyben Petőfiék laknak. Elöl jobb oldalt külön bejárású kisszoba.  Konyha meg a kisszoba-ajtó közt lóca. …”