Minden napra (2.) - egy idézet, egy fejezet a szakdolgozatomból, egy recept, egy történet … -

Minden napra (2.)

- egy idézet, egy fejezet a szakdolgozatomból, egy recept, egy történet … -

2015. november 19. 

• PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

• FOLTOS KUGLÓF recept

• Egy beszélgetésem részlete Néveri Gyula bácsival. (2006)

• „Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor miniszter leszek, mindent a visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bunkósbotot. A pofonokat végképp eltiltom. Aki vét a törvény ellen, felpofoztatom a bakterrel. Az ország vászontarisznyájára lakatot tetetek, nehogy kilopják belőle a pénzt. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek, mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak."

Regős Bendegúz

Orlai Petrics Soma: Petőfi Mezőberényben

„… A költő és festő tevékenysége rokon egymással,  az egyik szavakkal fest, mint mondják a „képzelet vásznára” a másik valóságosan színekkel, vászonra, fára, kőre… és  mindkettő a valóságot akarja megragadni az elszálló pillanat hevében. Vagy éppen megdermedt, sőt fagyott pillanatában rögzíti a szálló időt. A képi művészet, ahogy illőbb nevezni, képi módon rögzíti a látványt és az érzést is. Mert nem csupán az van a képen, - amit látni, - az is, amit a művész benne láttatni akar, belégondol avagy mögé érez. …”

(Dr. Kelényi István: Szó és kép)

• Galló Jánosné Kati receptje: FOLTOS KUGLÓF

(foto: Galló Jánosné Kati)

Hozzávalók:
5 db tojás,25 dkg cukor,30 dkg liszt,1,5 dl olaj,1,5 dl víz,1 cs.sütőpor,1 cs.vaníliás cukor, 2 púpos evőkanál kakaó,1 nagyobb citrom héja,egy két csipet só,margarin a forma kenéséhez.
Elkészítés:
A szétválasztott tojások fehérjét habbá verjük,a sárgáját a cukorral,vaníliás cukorral,egy-két csipet sóval,a citrom reszelt héjával elkeverjük.A sütőporos lisztet,olajat,majd a vizet is hozzákeverjük.Végül lassan bele a habot. A massza felét a kikent formába öntjük,majd a maradékhoz hozzákeverjük a 2 púpos evőkanál kakaót, majd ráöntjük a fehér masszára.Villával "összeforgatjuk", majd az előmelegített sütőbe tesszük.10-15 percig nagy lángon (mivel nekem gázsütőm van) kell sütni,csak ezután nyitom ki az ajtót, ezt követően mérsékeltebb lángon, többszörös tűpróba után addig sütöm,míg nem ragad rá semmi. Amikor kb. félig sült állapotban van, a tetejére sütőpapírt szoktam rászúrni, hogy ne égjen meg a teteje,vagyis az alja.

• "Emberekkel foglalkozni jó, szép, hálás dolog." (2006)
  

Egy beszélgetésem részlete Néveri Gyula bácsival.

NÉVERI GYULA bácsit sokan ismerik, sokan szereztek jogosítványt az ő irányításával.

1163 ember vizsgázott és kapott jogosítványt a "keze alatt", emellett több ezer főt oktatott elméleti KRESZ-ből. 20 év alatt 1,5 millió km-t oktatott baleset nélkül.

-  De kezdjük az elején, hogyan kezdődött a pályája?

- A katonaságnál 1952-ben szereztem jogosítványt. Aztán - mondhatom- a véletlen is szerepet játszott abban, hogy oktató lettem. Miután sikerült az iskolai bizonyítványomat Gútáról beszerezni, beiratkozhattam a gimnázium esti tagozatára, és az érettségi után elvégeztem a gépkocsioktatói tanfolyamot. 1973-ban kezdtem el oktatni, 1974-ben a Békés Megyei Autóközlekedési Tanintézethez kerültem. Bekapcsolódtam a tanfolyamszervezésbe is. Sikerült elérnem, hogy Mezőberényben is legyen kirendeltség. 36 település kapcsolódott hozzánk. 1976-banneveztek ki a kirendeltség vezetőjének. 1991-ben mentem nyugdíjba ,majd még két évet dolgoztam, 1993-ig. Összesen 20 évet oktattam.

- Gyuszi bácsinak is biztosan vannak emlékezetes esetei, történetei,amikre a mai napig emlékszik?

 Amikor találkozunk, magamban mindig jókat mosolygok, mert eszembe jutnak az ismerőseim és családom tagjainak történetei. Hogyan és miként állt le az autó éppen a kereszteződésben, vagy éppen a zebra előtt, és nem akart az autó újraindulni, és persze mindez éppen vizsga közben. És ehhez hasonló történeteken.

Igen, sok. Például egy asszony 62 évesen jelentkezett tanfolyamra,mert nyert egy autót, és meg akart tanulni autót vezetni. Megjegyzem,biciklizni sem tudott! Õ - egyszer - kitette az irányjelzőt balra és jobbra kanyarodott. A mellettünk lévő sávban egy autóbusz szabályosan közlekedett, csak a szerencsén múlt, hogy el tudtam rántani a kormányt, és nem mentünk neki az autóbusznak. Ilyen és ehhez hasonlóesetekben kell az oktatónak nagyon észnél lenni!

- A közlekedés, az autó mindennapjaink fontos eszközévé vált. Az ezen a területen bekövetkező változások szinte minden embert érintenek.

Gyuszi bácsi ma már csak kerékpáron közlekedik, de figyeli az autós közlekedést? Milyen tanácsokat adott és adna ma az autóvezetőknek?

- Ma már úgymond oktatói értelemben nem figyelem, de régebben még figyeltem a közlekedőket. Ma sokan azt hiszik, hogy a korszerűbb,szebb autókkal a tudományt is adták. Pedig ez nem igaz! Mindig úgy vezessenek, hogy mások és saját maguk számára is biztonságos legyen. A szabályokat tartsák be! Figyeljen arra, hogy a járműnek ura tudjon maradni. Agresszívnek nem szabad lenni! Vagy például: este a figyelemnek az út jobb szélén kell lenni. ....

- Örök téma, hogy a nők vagy a férfiak vezetnek-e jobban. Mi volt a tapasztalata?

- Az 1163 tanítványomból 700 volt a női tanuló. Abban az időben a nők szebben tudtak autót vezetni, de azért bizonytalanabbak, vagy mondjuk úgy, óvatosabbak voltak. Bár kétféleképpen lehet a jobbat értelmezni. Az a jó tanuló, aki könnyebben tanul, de a tudásához képest megpróbálja, akarja úgy csinálni, ahogy az oktató mondja.

- Említette, hogy a naplókat a mai napig őrzi. Gondolom, ez nem véletlen.

- Nagyon szerettem a munkámat, emberekkel foglalkozni jó, szép,hálás dolog. Mindig odafigyeltem a tanítványokra, nem adtam rá alkalmat, hogy bajunk legyen egymással. Meg kell minden embernél találni, hogy mikor, milyen feladatot lehet tőle elvárni. Jó emberismerőnek kell lenni.

Emlékszem, vidáman mesélt.

Hiszem, hogy nemcsak szakmai tudásával, hanem személyiségével is tanított. 

Szívből kívánok jó egészséget!

Minden napra (1.) … egy idézet, egy fejezet a szakdolgozatomból, egy recept, egy történet …

Minden napra (1.)

-         egy idézet, egy fejezet a szakdolgozatomból, egy recept, egy történet … - 

 2015. november 17.

• PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI  PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

• VÍZENKŐTT recept

• MÉZ ÉS EGÉSZSÉG (2004)

Méhész Egyesület Mezőberényben először 1936-ban 47 taggal alakult meg.

 

• "Ha az ember hagyja, hogy mások kihasználják, akkor azok semmibe sem veszik, mert jól tudják, hogy ha fordítva lenne, ők bizony nemet mondanának." - Sophia Loren

• Már régóta szeretném megosztani veletek a szakdolgozatom néhány fejezetét … Gondolva arra, hogy van aki szívesen olvasna Mezőberény helytörténetéhez tartozó kutatásaimból.

Mindeddig (csak) néhány - hozzám közel álló - ember érdeklődött eziránt …(ők erősítettek meg abban, érdemes volt, érdemes lenne tovább ...).

Újra lehetne gondolni, újabb ismerettel bővíteni .. akár közösen … 

Szakdolgozatom címe:

PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA

- avagy művészi kapcsolatának kölcsönhatásai -

„A festészet néma költészet, a költészet beszélő festészet.”

(Simonides)

        Bartóki József (1984) festő-tanár (Mezőberény) tusrajza: Orlai Petrics Soma

Miért ezt a témát választottam?

„Életem összefonódott Mezőberénnyel. Itt élek … Életem része a település története, történései, épületei, az itt élők. Valami vonz a múlthoz, a múlt értékeihez, a helytörténethez.” 

… írtam akkor … és most nem élek ott, de része az életemnek … valamikor, valamiért úgy döntöttünk, hogy hosszabb-rövidebb időszakokra külföldre megyünk, de aztán visszatérünk … 

Napjainkban a virtuális világ újdonság erejével ható eszközei nagymértékben könnyítik, pontosítják és gyorsítják az emberek munkáját, gondolkodását, tájékozódását, a kapcsolattartását. A végtelen lehetőségek tárházát nyújtják, tágra nyitják az ismeretek kapuját. Rengeteg előnyük mellett azonban térhódításuk a személyes szférába szorítják vissza a szóbeliséget, feledtetik a múltat, a helytörténetet. Félő, hogy az emberek magukra maradnak technikai eszközeikkel. Ha végigtekintünk az emberiség kultúrtörténetén, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett modern kultúra elvesztette a természettel, de ugyanakkor a múlttal való összhangját is, mely a korábbi korszakokat még jellemezték. Értem ezalatt azt, hogy az, aki csak a „csodák” processzoros világával ismerkedik, sosem értheti meg a dolgok természetből, múltból fakadásának, fejlődésének és egymásba kapcsolódásának logikáját. A technikai fejlődést megállítani nem lehet, nem is lenne célszerű. De meg kell találni azt az utat, amely a természet és a múlt világát, azok törvényszerűségeit a mai digitalizált világon keresztül láttatja. Ami megerősíti az embereket abban, hogy társas lényként szükségük van egymásra, szükségük van gyökereik, múltjuk ismeretére. Szükségük van a „józan paraszti észre”, mely nem más, mint az évszázadokon keresztül felgyülemlett és megtisztult ismeretek halmaza. Mi lehet ez az út? Mint közművelődésben dolgozó, a népi kultúra és a helytörténet megismertetésében látom a lehetőséget. Úgy gondolom, igény mutatkozik erre az emberekben, csak eléjük kell tárni, kezükbe kell adni. Ha kell formális keretek között, de még elfogadhatóbbnak találom ezt megtenni nem formális képzés keretében, vagy akár multimédián, elektronikus tananyagként.

Hiánypótlásként egy állandó Orlai kiállítás berendezése is várat magára a helyi muzeális gyűjteményben.

Célom, lehetőségem ebben a dolgozatban az, hogy betekintsek Orlai Petrics Soma és Petőfi Sándor barátsága - mélyreható emberi gazdagságán keresztül - erejének csodáiba. Talán nem túlzás, ha azt mondom, mindkettőjük életében meghatározó szerepet töltött be Mezőberény. A bemutatott, általam kiválasztott kapcsolódási pontok művészetük nívójáról és kölcsönhatásaikról tanúskodnak. Alkalom nyílik arra is, hogy műveiket, sőt őket magukat, ne csak önmagukban nézzük, hanem köztük összehasonlításokat tehessünk. Az ismert vagy kevésbé ismert alkotásaik itt együtt, egymás mellett elevenednek meg, ezáltal nem csak életükbe, művészetükbe, hanem a kor lelkébe is betekinthetünk.

A téma beleillik a manapság egyre fontosabbá váló kutatási irányba, mely a nagy személyiségek alakjain keresztül mutatja be egy-egy kor szellemi-művészeti arculatát, szemben a korábbi tömegmozgalmi szerep hangsúlyozásával.

A témaválasztás kézenfekvő, Mezőberény szülötte Orlai Petrics Soma. Petőfi Sándor több látogatása (1842, 1843, 1849) és baráti kapcsolatuk is helytörténeti érdekességű! A két nagy egyéniség alkotói életművének egészére kiható tanulságai vannak.

A téma újszerű, mert művelődéstörténeti szempontból ezt nem dolgozták még fel, költészet és festészet, a téma hatásainak összefüggésében.

Cél, hogy tudatosítsuk Petőfi Sándor és Orlai Petrics Soma életének városunkban összekapcsolódó eseményeit, nem csak tíz évre, hanem örökre köttetett barátságukat, ezáltal a mezőberényiek helytörténeti érdeklődését felkeltsük. Cél erősíteni azt a köteléket, ami elődeink iránti tiszteletből és a jövő alkotó építéséből táplálkozik.

• Recept a Mami füzetéből: VÍZENKŐTT

Egy kis kanál cukorral édesített 1dl tejben megfuttatunk 2dkg élesztőt, majd összedolgozzuk 50 dkg liszttel, 7 dkg margarinnal, 2 tojással, csipet sóval és annyi tejjel, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk.Konyharuhára fektetjük, melynek a négy sarkát összekötjük, nyújtófa segítségével egy fazékba lógatjuk, melybe annyi langyos vizet öntünk, hogy félig ellepje a tésztát.Kb. másfél óra kelesztés után a tészta feljön a víz felszínére. Ekkor lehet vele tovább dolgozni.
Öt egyenlő részre osztjuk, egyenként 1 mm vastagra nyújtjuk, fakanál segítségével feltekerjük, a fakanál segítségével cukorba forgatjuk, s tepsibe csúsztatjuk. A tepsit nem kell zsírozni, így a cukor szépen karamellizálódik. Forró sütőben sütjük. (Készíthetünk csigát is belőle.)
No ezért vízenkőtt.

De mi nem így szoktuk csinálni. A másik recept:

1kg liszt, 6 tojás, 40 dkg zsír, 5dkg élesztő, csipet só és kb 2 tejföl segítségével  könnyen gyúrható tésztát készítünk, letakarva kelni hagyjuk. Ha megkelt kinyújtjuk. A liszt helyett kristálycukrot használunk. A kinyújtott tésztát nagy szemű kristálycukorral megszórjuk, majd összehajtogatjuk, s újra nyújtjuk. Kiszaggatjuk, s cukorba mártogatjuk.

Szoktam úgy is, hogy a kinyújtott, cukorral megkent tésztát feltekerem, mint a szőnyeget, s kb 1 cm-es darabokra felszeletelem. Így csigákat kapok. Ezt nagy szemű cukorba mártom, s az előző módon megsütöm. (Sajnos már olyan igazi nagy szemű cukrot nem lehet kapni.)
Kép forrása: helyboljobb.hu, keltteszta.blogspot.com

• MÉZ ÉS EGÉSZSÉG (2004)

Egy beszélgetésem részlete  Zsibrita Pállal:

Zsibrita Pál méhész több, mint 30 éve foglalkozik méz előállításával, jelenleg 75 méhcsaláddal gazdálkodik. Őt kértem, beszéljen a mezőberényi méhészet hagyományairól és a méz táplálkozásban való szerepéről.

- A méhészet komplex mezőgazdasági tevékenység. A méztermelés mellett nem elhanyagolható a méhek megporzási tevékenysége sem.

A magyarországi méhészkedés jelentős múltra tekint vissza. Nemzetközileg elismert szakembereink, méhészeti kutatóink voltak és vannak a méhészeti ágazatban.

A magyar méz igazi HUNGARICUM.

A Méhész Egyesület Mezőberényben először 1936-ban 47 taggal alakult meg. Elnöke Buncsák Gusztáv, alelnöke Hoffmann József, jogtanácsosa Dr. Valentinyi Károly volt. Az ötvenes években újra alakult az egyesület Bartóki József tanító vezetésével. Ekkor Mezőberényben méhész iskolát is alapítottak. A később felbomlott egyesületet a mai napig nem sikerült újra megalakítani. Ma Mezőberényben 20-30 fő foglalkozik méhészettel.

- Tudom, hogy nagy hangsúlyt fektet a méz népszerűsítésére is. A tudatformálásból, egészséges életmód propagálásából viszonylag kevés figyelem jut a mézre. Ennek ellenére – véleményem szerint – a méz megítélése a lakosság körében kimondottan pozitív. Egészséges, finom, tápláló, vitaminban gazdag, természetes édesítő, sokoldalúan felhasználható, …

- Igen. Minden méznek más hatása van az emberi szervezetre. Például az akácméz jó fertőtlenítő hatású, köhögés ellen ajánlott. Magas kalcium tartalma segít a mészhiányos betegeken. Selyemkóróméz: nyers ételek különleges ízesítője. Magyar specialitás. Gyulladáscsökkentés tekintetében hatásos mézfajta.

Repceméz: kevéssé savas, sőt enyhíti is a gyomorsavtúltengés okozta panaszokat.

Erdei méz: sok vas és réz van benne. Elsősorban vérszegényeknek hasznos.  

Hársméz: különösen hörghurutra ajánlják. Lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra is alkalmas. 

A vegyes virágméz összetétele évszakonként és tájanként mindig más és más. Sokféle cukrot, szerves savat, illóolajat, ásványi elemet tartalmaz, ami fokozza kedvező élettani hatásait. Illóolajokban, ásványi anyagokban mindig gazdagabbak, mint a monomézek. Sok káliumot tartalmaznak, szívpanaszok esetében hatásosak. 

És még sorolhatnám ...

Otthonról haza

Beszélgetés Kajlik Péterrel, a Mezõberényi Erdélyi Kör elnökével

Kajlik Péter, az 1992-ben alakult Mezõberényi Erdélyi Kör elnöke. Az egyesületrõl és magyarságáról beszélgettünk.

- Mesélj kicsit a kezdetekrõl. Mikor és miért fogalmazódott benned/bennetek az az elhatározás, hogy Magyarországra áttelepültök?

- Nekünk ott mindenért kétszer kellett megküzdeni, mint a román anyanyelvûeknek. Elõnyben részesítették õket minden téren. A szocialista diktatúra egyik fontos eleme volt az Erdélyben élõ nemzetiségek elsorvasztása. Tudatosan kiárusították õket, kivéve az erélyi magyarokat. Például a szászok visszahonosításáért az akkori Nyugat-Németország márkában, a zsidókért Izrael dollárban fizetett a román államnak. Minket, magyarokat viszont hazaárulónak neveztek, amikor benyújtottuk hivatalos áttelepülési kérelmünket, mert értünk nem fizetett valutát a magyar állam. Az ügyeletes pártvezetésnek kellett beszámolnunk az áttelepülés miértjérõl. Nyomdafestéket nem tûrõ módon minõsítették hovatartozásunkat és engem is, sorstársaimmal együtt azonnali hatállyal kirúgtak az akkori munkahelyemrõl.

Két választásom volt. Vagy a zöld határ, ami majdnem egyet jelentett a halállal, vagy a hivatalos út. Az utóbbit választottam. A kérelmezés után több mint egy évet kellett várnom családommal az engedélyre. 1990. szeptemberében érkeztünk Mezõberénybe.

Közben megtörténtek a '89-es események, aminek aktív résztvevõi voltunk. Reménykedtünk, hogy új korszak kezdõdik. Tévedtünk …

Az erdélyi magyarság újból szenvedõ alanya lett a történelemnek. Fõleg az 1990-es POGROM miatt. A félrevezetett, leitatott, felbõszült, vidékrõl érkezett román tömeg kapával, kaszával támadott a több tízezres békés magyar tüntetõkre Marosvásárhely fõterén. Mindez megerõsítette bennem, hogy nekem már nincs helyem itt.

- Miért éppen Mezõberény?

- Ismeretség révén. Már akkor voltak barátaim Mezõberényben. A soproni sportiskolánál munkahelyet ajánlottak, mégis Mezõberényt választottuk családommal.

- Hogyan lehetett/tudtatok a magyar kultúra értékeihez hozzájutni, magyarnak maradni?

- Az erdélyi magyarság büszke nemzeti identitására, anyanyelvére, kultúrájára. Mindazt, amit mi a magyar történelemrõl tudunk, nem csak az iskolában tanultuk. Minden család kötelességének érezte megtanítani gyerekeit mindarra, amit az akkori hatalom eltitkolt.

Mindez azért volt fontos számunkra, mert szüleink és nagyszüleink magyar állampolgárként éltek Erdély földjén Trianon elõtt és a II. bécsi döntés után. Nem õk tehettek róla, hogy fejük fölött döntve egy teljesen más kultúrát és ideológiát eröltettek rájuk…..

- Marosvásárhelyen születtél, ott voltál diák. Azok az évek mégis csak odakötnek.

- Ebben az évben lesz a 30 éves érettségi találkozónk, amit már nagyon várok, várunk. A volt osztálytársaim nagy része még meszebbrõl, Kanadából, Ausztráliából érkezik haza. A "szélrózsa minden irányába" szétszórt a sors bennünket.

Olyan intézményben tanulhattunk, amire máig is büszkék lehetünk. Az idén 450 éves fennállását ünneplõ Bolyai Farkas Gimnázium több volt, mint egy iskola. Aki ott tanulhatott, nemcsak a tantárgyak elsajátításában jeleskedhetett, a tanárok életre, emberségre, magyarságtudatra neveltek. A fõiskolát szintén szülõvárosomban végeztem.

Évente több alkalommal látogatunk mezõberényi gyerekekkel és felnõttekkel Erdélybe. Ha Marosvásárhelyen járunk, az említett intézmények nem maradhatnak ki az útvonalból.

- Megtaláltátok a számításotokat?

- Nem bánom a döntésünket. Az a generáció, aki velünk együtt Magyarországra települt, nem

elsõsorban az anyagiak miatt tette, mert akkor biztos messzebb ment volna. Mi dolgozni, és emberhez méltó körülmények közt élni jöttünk az anyaországba. Mindaz, amit ott tanultunk, itt szeretnénk kamatoztatni, és végre itthon érezni magunkat.

- Sikerült?

- 32 évet éltem Marosvásárhelyen, 18 éve lakom Mezõberényben. Számomra teljesen természetes, hogy otthonról haza megyek, ha a két városról van szó.

- Min változtatott Románia EU tagsága? Eltûnnek a határok?

- A határokat elsõsorban az emberek lelkében kellene ledönteni!

- Milyen célokkal alapítottátok az egyesületet?

- Célunk az volt, hogy erõsítsük magunkban az összetartozást, segítsük egymást, egy baráti közösséget hozzunk létre. Megõrízzük az erdélyi hagyományokat. Kapcsolattartás Erdéllyel és az anyaországgal. 15 év alatt nagyon sok vendégünk volt. Költõk, írók, mûvészek, színészek, közéleti személyiségek, akik mindezeket a gondolatokat közvetítették, erõsítették. A karácsonyi és anyáknapi mûsoraink, farsangi mulatságunk során is igyekeztünk ezeket a célokat szem elõtt tartani. Kimeríthetetlen az erdélyi kultúra, akár a néptánc, a népdal, színmûvészet és más ágazatok területén is. Erdély csodálatos tájainak, az ottani emberek vendégszeretetének bemutatása is szerepel céljaink között.

Lehetõségeink szerint támogatjuk az oktatási intézményeket, az anyanyelvi oktatást.

Bajbajutottaknak is segítettünk. 2005-ben a székelyudvarhelyi árvíz károsultjainak szerveztünk gyûjtést, közel fél millió forintot jutattunk el részükre. Ezt az összeget akkor már a székelykapura gyûjtöttük, de úgy gondoltuk, ebban a helyzetben fontosabb helye van a pénznek. Idei farsangi bálunk bevételét viszont augusztus 20-án, a felújított mezõberényi ligetben felállítandó székelykapu költségeire fordítjuk.

Hagyományos Székelyföldön faragott kapu felállítását tervezzük, ezzel is hirdetve a magyar

nemzet egységét.

- Szívbõl kívánom, hogy érezze magáénak minden mezõberényi lakos!

Mezeiné Bátori Valéria

A világ egy iskola – mindannyian tanulunk

„Mi lenne, ha a sebészorvosok és tanárok csoportja „szakmai látogatásra” érkezne korunkba? Az orvosok nehezen igazodnának el egy mai műtőben. Nem tudnák mire vélni az antiszepszis és az anesztézia rituáléját, zavarba ejtené őket a furcsa, villódzó és csipogó elektronikus készülékek látványa. A 19. századi tanárok azonban hamar feltalálnák magukat egy iskolai tanteremben, hamar átlátnák, hogy mi miért történik, és akár az óra vezetését is képesek lennének átvenni. A különbség oka: a ... tudományos-technológia fejlődése az emberi tevékenység számos területét nagymértékben átformálta, míg az oktatás csaknem változatlan maradt ...Hogyan lehet az, hogy míg a legtöbb emberi tevékenység területét tekintve technológiai forradalom történt, az a mód, ahogyan gyermekeink tanulását segítjük elő, szinte semmit sem változott? ....”1) írta 2009-ben Komenczi Bertalan.

Ha ez igaz!, és ma, véleményem szerint még igaz! Ezt elolvasva meg is magyaráztam magamnak, (a gondolat már nagyon régen meg volt bennem, de most formába is rendeződött), miért okoz gondot (nem csak a gyerekeknek), nekünk felnőtteknek is a formális tanulásban való részvétel. Tanulásunk nagyobb részt az informális tanulás színterén zajlik, ismereteink nagyobb részét a formális képzéseken kívül szerezzük. Gondoljunk csak bele, hogy a televíziónk, videónk, DVD lejátszónk, rádiónk, telefonunk, számítógépünk hány órán át vannak bekapcsolva, szinte állandó háttérként ott vannak életünkben. Vagy! naponta hány reklámmal találkozunk, hány csillogó-villogó kirakat előtt megyünk el …? De! vegyük figyelembe az élet – és munkatapasztalatot is! (Maróti Andor Ismeretadás vagy műveltségfejlesztés címen, már 1996-ban!, Jénában elmondott előadásában feltette a jelenkori felnőttképzés még mindig aktuális alapkérdését: Miért hagyja figyelmen kívül a felnőttoktatás gyakorlata a tanulók tapasztalatait és meglévő tudását?) Az informális tanulás tehát ha nem is tudatosan -, de kíséri életünket. Újabb és újabb gyors változás történik környezetünkben, a „pontosan definiált időbeosztásban, előre meghatározott tanulási tartalmakkal ...”, előadó tanár, hallgató tanuló felállásban már (nagyobbrészt) unalmassá válik a tanulás. Éppen ezért a felnőttek képzésében is szükségszerű a tanulás fogalmának újszerű értelmezése, ami jó informatikai infrastruktúrával felszerelt felnőttképzési intézményeket igényel. Azért azt gondolom, hogy a hagyományos oktatás jól bevált részét nem fogja teljesen kiszorítani az új, hanem fontos hozzáadott érték lesz! (A hagyományos és az új típusú oktatás/távoktatás, … között eltűnőben van a határ, az új tanulási környezetekben, felhasználásra kerül majd mindkét forma legjobb megoldása = blended-learning.)

Tudatosítanunk kell magunkban, a közoktatásban megszerzett tudásunk már nem elég, nem tud „elkísérni” egész felnőtt életünkön át. Magas technikai színvonalú, mesterséges környezetben, a természettől - inkább - elszakadt társadalomban élünk, amelyben az egészséges életvezetést gyakorlatilag egy életen át tanulni kell. Gyakorlati kompetenciáink, közösségeinkhez, kultúránkhoz fűződő tudásunk a változó világban folyamatos bővítésre, kiegészítésre szorul, és ez feltétele lehet annak, hogy életünk teljes értékű legyen. Mindez aktív közreműködést igényel a tanulás során. A tanár részéről bevezetést és összefoglalást, a tanuló szükségleteihez igazodó személyes segítést és tanácsadást, motiválást ... is jelent a tanítás során. (Koros Eszter írásában összefoglalta, hogy a „pedagógusnak a hagyományos oktatásban milyen szerepe, feladatai vannak, valamint a korszerű tanulási környezetben ugyanezen szempontok hogyan érvényesülnek.”)

Miért aktuális?

Görögországban i.e. 700 körül történelmi jelentőségű változást hozott az ábécé, amely „megnyitotta az utat az emberi kommunikáció minőségi átalakulása előtt.” (E.A.Havelock). M.Castells szerint ez az ábécé az, „ami nyugaton megteremtette a felhalmozódó tudásra alapozott kommunikáció mentális infrastruktúráját. … Hasonló történelmi jelentőségű technológiai átalakulás megy végbe ma, … szemünk láttára alakul ki egy olyan hipertex rendszerű metanyelv, amely a történelem során most először ugyanabban a rendszerben képes integrálni az emberi kommunikáció írásbeli, szóbeli és audiovizuális modalitásait.”

Az 1957 óta eltelt idő alatt, az időközben 27 országot tömörítő államközösséggé nőtt Európai Unión belül is olyan társadalmi, gazdasági-technológiai és kulturális változások mentek végbe, amelyek gyökeresen megváltoztatták az oktatás társadalmi, gazdasági szerepéről, fontosságáról vallott tudományos, közpolitikai gondolkodást és felfogást. Az oktatás és képzés legjelentősebb fejleményeknek a nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokat forradalmasító globalizáció, az emberek, eszmék, tudományos-technológiai ismeretek, áruk és szolgáltatások kontinenseket, országhatárokat nem ismerő szinte korlátlan áramlása, valamint a viharos tempójú tudományos-technológiai fejlődés, és ezek szerteágazó társadalmi, gazdasági, kulturális kihatásai minősülnek.

Carol A Twing: „hogyan tudnánk elérni, hogy tanítványaink eredményesebben tanuljanak. ... Ha a tanulást állítjuk a középpontba, a legfontosabb kérdés az, hogyan lehet a legjobban kihasználni a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, hogy a képzési célokat elérjük.”

Első fontos lépés a tanulásról, tanításról kialakult hagyományos gondolkodás ledöntése!

Mire van szükségünk ahhoz, hogy felnőttként tudjuk értelmezni a tanulás fogalmának újszerű értelmezését? Ami nekem eszembe jutott: (biztosan kiegészíthető!) motiváció, ami cselekvésre késztet, ösztönöz, érdeklődés, figyelem, akarat, érzelmek, rugalmasság, idő, szemléletváltás, digitális írástudás, alkalmazkodó képesség, kompetenciák, kreativitás …

Gondoljunk az emberek különbözőségére is!, arra, hogy ezeket különböző módon kellene/lehet „megtölteni” tudással. A twitter, facebook, a blog írása adja azt a tapasztalatot, milyen sokféle az emberi gondolkodás és érdeklődés, azonos korosztályon belül is. 

“A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.” (kínai közmondás)

Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat, Bp., 2009.

www.nemfi.gov.hu

Teddy maci ötlete

A mai napig heves vita tárgya, hogy az amerikaiak vagy a németek fejéből pattant-e ki elsőként a Teddy maci ötlete. Egyesek úgy vélik, hogy Steiffék csak másolók, és a Teddy macik valódi szülőhazája Amerika. A Teddy maci eredetének eldöntését tovább nehezíti, hogy német társához hasonlóan az amerikai Teddy is 1903-ban tűnt fel a játékpiacokon.

Egy amerikai történet szerint 1902. november 15-én Theodore Roosevelt (becenevén Teddy) amerikai elnök medvevadászaton vett részt Mississippi államban. Az elnök emberi mindent megtettek a vadászat sikeréért, ezért befogtak egy fekete medvét, amit aztán egy fűzfához kötöztek. Úgy intézték, hogy az elnök "véletlenül rátaláljon a medvére. Roosevelt rendkívül sportszerűtlennek tartotta így a trófea megszerzését és nem volt hajlandó megölni a medvét.

Másnap Clifford Berryman a Washington Post híres karikaturistája megörökítette az esetet, ami aztán az újság címlapjára került. A rajzon a medvének hátat fordító, puskáját maga elé tartó alakként ábrázolta az elnököt, akinek arcáról és testbeszédéről lerí, hogy elutasítja az ilyen fajta medvevadászatot.





Morris Michtom, aki feleségével együtt egy kis édesség és írószer boltot üzemeltetett, a karikatúra hatására készített két plüssmackót, amiket aztán dekorációként kirakott az üzlet kirakatába. A játékszer azonnal népszerűvé vált. Mitchtom ezek után személyesen kért és kapott engedély Roosevelttől a Teddy név használatára. A mackók olyan sikeressé váltak, hogy Michtom nemsokára felhagyott az édességek árusításával és megalapította az Ideal Novelty and Toy Company-t.
1906-ra Amerikában valóságos mackó-őrület tört ki. A gyerekek mindenhova vitték magukkal kedvenc macijukat. Rendkívül népszerű fotózási kelléké vált. Még Roosevelt is a mackót választotta kabalának, amikor országszerte újraválasztásáért kampányolt. Seymour Eaton pedig több gyermekkönyvet is írt Roosevelt medvéjének kalandjairól. És persze ne feledkezzünk meg Teddy mackó magyarországi reinkarnációjáról sem! :)



J. K. Bratton zeneszerző írta meg a The Teddy Bear Two Step-et, amiből később a The Teddy Bear's Picnic című dal is született. A pihe-puha plüssmackók népszerűsége pedig a mai napig töretlen.

Forrás: http://www.szeretlekmagyarorszag.hu

.. és az enyém - (velem együtt ünnepli szülinapját) - minden karácsonykor a fa alá kerül:

Forrás (kép): Home Bazaar