Ez a mondat elgondolkodtatott.
Ha visszatekintünk az emberiség kultúrtörténetére,
akkor azt meg kell állapítanunk, hogy az úgynevezett modern kultúra
elvesztette a természettel való összhangját, amely a korábbi korszakokat
még jellemezte. Az a fiatal, aki csak a csodák processzoros világával
ismerkedik, sosem értheti meg a dolgok természetből fakadásának,
fejlődésének és egymásba kapcsolódásának logikáját. A technikai
fejlődést megállítani nem lehet, nem is volna célszerű, de meg kell
találni azt az utat, amely a természet világán és törvényszerűségein keresztül látja a mai digitalizált
világot. Ami megerősíti az embereket abban, hogy társas lényként
szükségük van egymásra, és szükségük van a gyökereik ismeretére.
Szükségünk van a „józan paraszti észre” mely nem más, mint az
évszázadokon keresztül felgyülemlett és megtisztult ismeretek halmaza. Mi lehet ez az út? A népi kultúra megismerésében, ezen belül a hagyományok felelevenítésében, az ünnepi készülődés
hangulatának felidézésében látom azt a lehetőséget, amelyre ma még
igény mutatkozik. Népi kultúra, s ezen belül a jeles napok és szokások
felelevenítése és életben tartása hozzájárul az ember és a természet
kapcsolatának erősítéséhez. A népi kultúra egészében kínálja a műveltség
alap elemeit,
a megelőző időszakok eredményeit, tapasztalatait. Ismeretében
létrehozott anyagi és szellemi javak azok, amelyek birtokában életünket
fenntartjuk, megfelelő környezetet és életformát hozhatunk létre. …
Csepeli György és Prazsák
Gergő: Örök visszatérés című könyvét szívesen olvastam, de néha
mondatokat kétszer is el kellett olvasnom, mondjuk úgy, érdekessége
miatt. Három témát emelnék ki. (Amellett ajánlom a reprezentatív kutatások eredményeinek elemzését, melyekben el lehet bogarászni, csodálkozni, értetlenkedni …).
I. … Elsőként tovább gondolva ….. „A világ bármely pontjáról bárki beszállhat egy-egy digitális népművészeti termék létrehozásába.” 1)
Erről azért szeretnék írni, mert azt gondolom, nem áll tőlünk távol a népművészet, a népi kultúra szeretete. Elgondolkoztatott, hogy a wiki-t a népművészeti
alkotásokhoz hasonlították a szerzők. Abban egyetértek, hogy ebben is a
legjobb változatok maradnak fenn, ami a legtöbbeknek tetszik. Abban is,
hogy „Az internetre költözött Gutenberg galaxis már nem ugyanaz, mint
ami volt, amikor megfogható, kinyitható nyomtatott könyvek képében tette
hozzáférhetővé a kultúrát.” Az viszont számomra még mindig kérdés, hogy ha az életünk átköltözik a világhálóra, identitásunk web-identitássá
válik? Vagy képesek leszünk a kettő között a helyes utat megtalálni? Ha
nem, hogyan marad meg a nép kultúra a mai információs társadalomban?
A digitális népművészet már teljesen mást jelent, mint amikor egy népcsoport népművészeti alkotást hoz létre, és az, az összetartozást jelképezi, erősíti. A világhálón
kialakult csoportokban létrejön ez virtuálisan. Mi lesz a jövő útja?
Erősebb lesz a technológiai újdonság vagy győz az emberekben meglévő ősi
közösségi kreativitás? Feltenném a kérdést a mi generációnknak, de feltehetem-e annak a generációnak, „akiket digitális bennszülötteknek nevezünk, akiknek az elsődleges kulturális szocializációja már az internet közbeiktatásával zajlik.”
kép forrása: hungariansouvenirs.hu |
Digitális népművészet az sms-ben kapott húsvéti locsolóvers is …..
Eldönthetem,
hogy egy YouTube videót vagy egy „Kézművesség a 21. században” című
kiállítást nézek meg egy múzeumban. Hány ezren néznek meg egy digitális népművészetet YouTube videón és hány ember néz meg egy népművészeti kiállítást múzeumban?
Mindenki eldöntheti, milyennek ítéli meg az információs társadalom hatását ebben a kérdésben.
II. „Mi a netokrata
élet tíz parancsolata? A lényeg az, hogy „nem állhatsz le egy
pillanatra sem”. Sosem lehetsz elégedett kapcsolataid állapotával, újra
meg újra kell sződd kapcsolataid hálóját, hogy ne maradjanak ki belőle: a
legfontosabb, hogy te magad is a legokosabbak, a leginkább nélkülözhetetlenek
közé tartozz. Mindig minden pillanatban résen kell lenned, tanulnod
kell, be kell szerezned a legújabb információt, s magadnak is újítanod
kell.” 1)
Hatalomba
való bekerülés - az internet korszakában is - az egyén
erőfeszítéseitől, akaratától, tehetségétől, kreativitásától függ. Sőt,
sebezhetőbb, támadhatóbb, mert „nem tudja monopolizálni a pályát”, ahol
az információ birtoklásáért folyó verseny zajlik. „Akié az információ,
azé az uralkodó mém, amelytől függ a pénz, a hatalom, az identitás, a kapcsolatok megszerzése.” Újabb új szó: mém: „…az internetes mém egyszerűen egy digitális fájl vagy hiperhivatkozás terjesztése egyik személytől a többiek felé az internet nyújtotta lehetőségekkel (például e-mailen keresztül, blogokon, kapcsolat építő oldalakon, azonnali üzenet küldő szolgáltatások segítségével).” 2)
III. A wiki-tudás értelmezése, a tudás új ruhája:
A
tudás új ruhája a web2.0, a wiki, ami egy szoftver = „melynek lényege,
hogy mindenki hozzáteheti a maga részét a fejlesztési munkához, s az
eredmény ennek következtében jobb lesz, mintha mindenki külön-külön fejlesztgetne.
A szoftver működése azon lapul, hogy amit én tudok, azt te nem tudod,
és amit te tudsz, azt én nem tudom, tehát tegyük össze a tudásunkat.”
Ennek első terméke a wikipédia,
a „tudás Bibliája”, a tudás új tárháza, melyet névtelen szerzők írnak,
folyamatosan bővül. Újdonság a blog is, újból és újból megújuló, sokak
hozzák létre a tartalmat, megosztják információjukat. Ebben mindenki
részt vehet, függetlenül attól, hol él. Így jönnek létre az új
közösségek.
Az internet népe újra feltalálja a népművészetet?
Ezek után! egy mese, amiben a kitartás elnyeri jutalmát:
Hol volt, hol nem volt... talán az Üveghegyen is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, élt egyszer egy fiatalember, aki nagyon nagy író akart lenni. Amikor megkérdezték tőle, hogy mit ért az alatt, hogy "nagyon nagy", akkor azt felelte, hogy "Olyan dolgokat akarok írni, amiket az egész világ olvasni fog, és olyan mélyen hat az emberekre, hogy mindenki sírni és zokogni fog, és kétségbeesésében és rémületében sikoltozik." Senki nem hitte volna, hogy ez lehetséges, de a fiatalember soha nem adta fel, és egy szép napon végül rámosolygott a szerencse. Most ő írja a Windows hibaüzeneteit. 3)
1) Csepeli György és Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban. Jószöveg Műhely, Bp. 2010.
2) Wikipédia
3) www.info-media.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése