| Ma is aktuális? |
Ezt a blogbejegyzést 2011-ben írtam, ma 2020 ...
„Mi
lenne, ha a sebészorvosok és tanárok csoportja „szakmai látogatásra”
érkezne korunkba? Az orvosok nehezen igazodnának el egy mai műtőben. Nem
tudnák mire vélni az antiszepszis és az anesztézia rituáléját, zavarba
ejtené őket a furcsa, villódzó és csipogó elektronikus készülékek
látványa. A 19. századi tanárok azonban hamar feltalálnák magukat egy
iskolai tanteremben, hamar átlátnák, hogy mi miért történik, és akár az
óra vezetését is képesek lennének átvenni. A különbség oka: a ...
tudományos-technológia fejlődése az emberi tevékenység számos területét
nagymértékben átformálta, míg az oktatás csaknem változatlan maradt
...Hogyan lehet az, hogy míg a legtöbb emberi tevékenység területét
tekintve technológiai forradalom történt, az a mód, ahogyan gyermekeink
tanulását segítjük elő, szinte semmit sem változott? ....”1) írta 2009-ben Komenczi Bertalan.
Ha ez igaz!, és ma – 2011-ben! – véleményem szerint még igaz!
Ezt elolvasva meg is magyaráztam magamnak, (a gondolat már nagyon
régen meg volt bennem, de most formába is rendeződött), miért okoz
gondot (nem csak a gyerekeknek), nekünk felnőtteknek is a formális
tanulásban való részvétel. Tanulásunk nagyobb részt az informális
tanulás színterén zajlik, ismereteink nagyobb részét a formális
képzéseken kívül szerezzük. Gondoljunk csak bele, hogy a televíziónk,
videónk, DVD lejátszónk, rádiónk, telefonunk, számítógépünk hány órán át
vannak bekapcsolva, szinte állandó háttérként ott vannak életünkben.
Vagy! naponta hány reklámmal találkozunk, hány csillogó-villogó kirakat
előtt megyünk el …? De! vegyük figyelembe az élet – és
munkatapasztalatot is! (Maróti Andor Ismeretadás vagy műveltségfejlesztés címen,
már 1996-ban!, Jénában elmondott előadásában feltette a jelenkori
felnőttképzés még mindig aktuális alapkérdését: Miért hagyja figyelmen
kívül a felnőttoktatás gyakorlata a tanulók tapasztalatait és meglévő
tudását?) Az informális tanulás tehát ha nem is tudatosan -, de
kíséri életünket. Újabb és újabb gyors változás történik
környezetünkben, a „pontosan definiált időbeosztásban, előre
meghatározott tanulási tartalmakkal ...”, előadó tanár, hallgató tanuló
felállásban már (nagyobbrészt) unalmassá válik a tanulás. Éppen ezért a
felnőttek képzésében is szükségszerű a tanulás fogalmának újszerű
értelmezése, ami jó informatikai infrastruktúrával felszerelt
felnőttképzési intézményeket igényel. Azért azt gondolom, hogy a
hagyományos oktatás jól bevált részét nem fogja teljesen kiszorítani az
új, hanem fontos hozzáadott érték lesz! (A hagyományos és az új típusú
oktatás/távoktatás, … között eltűnőben van a határ, az új tanulási
környezetekben, felhasználásra kerül majd mindkét forma legjobb
megoldása = blended-learning.)
Tudatosítanunk
kell magunkban, a közoktatásban megszerzett tudásunk már nem elég, nem
tud „elkísérni” egész felnőtt életünkön át. Magas technikai színvonalú,
mesterséges környezetben, a természettől - inkább - elszakadt
társadalomban élünk, amelyben az egészséges életvezetést gyakorlatilag
egy életen át tanulni kell. Gyakorlati kompetenciáink, közösségeinkhez,
kultúránkhoz fűződő tudásunk a változó világban folyamatos bővítésre,
kiegészítésre szorul, és ez feltétele lehet annak, hogy életünk teljes
értékű legyen. Mindez aktív közreműködést igényel a tanulás során. A
tanár részéről bevezetést és összefoglalást, a tanuló szükségleteihez
igazodó személyes segítést és tanácsadást, motiválást ... is jelent a
tanítás során. (Koros Eszter írásában összefoglalta, hogy a
„pedagógusnak a hagyományos oktatásban milyen szerepe, feladatai vannak,
valamint a korszerű tanulási környezetben ugyanezen szempontok hogyan
érvényesülnek.”)
Miért aktuális?
Görögországban
i.e. 700 körül történelmi jelentőségű változást hozott az ábécé, amely
„megnyitotta az utat az emberi kommunikáció minőségi átalakulása előtt.”
(E.A.Havelock). M.Castells szerint ez az ábécé az, „ami nyugaton
megteremtette a felhalmozódó tudásra alapozott kommunikáció mentális
infrastruktúráját. … Hasonló történelmi jelentőségű technológiai
átalakulás megy végbe ma, … szemünk láttára alakul ki egy olyan hipertex
rendszerű metanyelv, amely a történelem során most először ugyanabban a
rendszerben képes integrálni az emberi kommunikáció írásbeli, szóbeli
és audiovizuális modalitásait.”
Az 1957 óta eltelt idő alatt, az időközben 27 országot tömörítő
államközösséggé nőtt Európai Unión belül is olyan társadalmi,
gazdasági-technológiai és kulturális változások mentek végbe, amelyek
gyökeresen megváltoztatták az oktatás társadalmi, gazdasági szerepéről,
fontosságáról vallott tudományos, közpolitikai gondolkodást és
felfogást. Az oktatás és képzés legjelentősebb fejleményeknek a
nemzetközi gazdasági és társadalmi viszonyokat forradalmasító
globalizáció, az emberek, eszmék, tudományos-technológiai ismeretek,
áruk és szolgáltatások kontinenseket, országhatárokat nem ismerő szinte
korlátlan áramlása, valamint a viharos tempójú tudományos-technológiai
fejlődés, és ezek szerteágazó társadalmi, gazdasági, kulturális
kihatásai minősülnek.
Carol
A Twing: „hogyan tudnánk elérni, hogy tanítványaink eredményesebben
tanuljanak. ... Ha a tanulást állítjuk a középpontba, a legfontosabb
kérdés az, hogyan lehet a legjobban kihasználni a rendelkezésünkre álló
erőforrásokat, hogy a képzési célokat elérjük.”
Első fontos lépés a tanulásról, tanításról kialakult hagyományos gondolkodás ledöntése!
Mire
van szükségünk ahhoz, hogy felnőttként tudjuk értelmezni a tanulás
fogalmának újszerű értelmezését? Ami nekem eszembe jutott: (biztosan
kiegészíthető!) motiváció, ami cselekvésre késztet, ösztönöz,
érdeklődés, figyelem, akarat, érzelmek, rugalmasság, idő,
szemléletváltás, digitális írástudás, alkalmazkodó képesség,
kompetenciák, kreativitás …
Gondoljunk
az emberek különbözőségére is!, arra, hogy ezeket különböző módon
kellene/lehet „megtölteni” tudással. A twitter, facebook, a blog írása
adja azt a tapasztalatot, milyen sokféle az emberi gondolkodás és
érdeklődés, azonos korosztályon belül is.
“A tanítók csak az ajtót nyitják ki, belépned neked kell.” (kínai közmondás)
Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat, Bp., 2009.
--
Bejegyezte: Mezeiné Bátori Valéria , bejegyzés helye: Felnőttképzés - művelődés , időpont: 4/27/2011 10:15:00 DU
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése