AZ IPARTESTÜLET MÚLTJÁBÓL IV.

Mezőberény iparosainak, - Schäfer József, Schäfer Mihály, Ábelovszky Pál és Szabados Márton– visszaemlékezése. (lejegyezve: 2007.)

Ábelovszky Pál (festõ) 1956-ban, Schäfer József (kõfaragó) 1949-ben, Schäfer Mihály (ács) 1953-ban lett önálló kisiparos.

1950-60-as évekről:

Schäfer József (kőfaragó) 1949-ben, Schäfer Mihály (ács) 1953-ban, Ábelovszky Pál (festő) 1956-ban lett önálló kisiparos. Ők megélték, emlékeznek és szívesen beszéltek azokról az évekről.

Schäfer József: 1949-ben kaptam meg az iparomat. Az akkori KIOSZtól megkerestek, 10-es bizalmi lettem. Ez azt jelenti, hogy volt egy körzetem, ahol én voltam a tagdíj beszedéséért a felelős. Ez fontos volt, mert fő bevétele ebből volt a testületnek. Bizony nem volt könnyű beszedni a tagdíjakat! Majd a KIOSZ titkára lettem. 23 éven keresztül úgymond több elnököt is kiszolgáltam. Időközönként le akartak váltani, a megyei titkárság nem nézte jó szemmel, hogy párton kívűli és cserkész voltam. Pártembert akartak titkárnak, de a tagság kiállt a személyem mellett. Mondhatom, olyan megtűrt személyek voltak abban az időben az iparosok, olyan kellemes rosszak. A munkánk miatt megbecsültek minket, de az önállóságunkat a rendszer nem vette jó néven.

Ki lehetett kisiparos?

Ábelovszky Pál: Ipart csak az kaphatott, akinek meg volt a három év gyakornoki ideje. Az akkori munkahelyemnek engedélyt kellett kiadnia, hogy válthassak ipart. Kérvényezni kellett. 1950-53 között nem is nagyon lehetett ipart kiváltani. Én 1956. novemberében kaptam iparengedélyt. Akartam tanulót felvenni, ahhoz is engedély kellett. Először egy tanulót, majd két tanulót és egy alkalmazottat, később három tanulót és három alkalmazottat engedélyeztek. Ennyi volt az önállóság. Járművet nem tarthatott magánember. A kereskedőkön kívül mindenkinek kötelező volt tagnak lenni.

Mi jellemzi az 50-es, 60-as éveket?

Schäfer József: Sok volt az inas minden szakmában. Nagy szükség volt a szervezetekre, mert például a fatelepek üresek voltak, nem volt nyersanyag. Volt egy bizonyos szétosztható anyagmennyiség. Például: az asztalos iparosok kaptak nyolc szál deszkát, azt először két iparos között osztották szét, legközelebb másik két asztalos között. Másképp nem boldogultak volna. Ugyanez volt igaz a kőművesekre, akik közt a cementet kellett ésszerűen szétosztani. Úgy mondtuk: anyagutalvány volt.

Ábelovszky Pál: A mi szakmánkban úgy kellett, lehetett beszerezni az anyagot, hogy Békéscsabán a háztartási boltba kellett beadni az igényt, és mellé tenni pénzt. Ha éppen nem volt elégedett az ott dolgozó az összeggel, akkor újabb igényt kellett beadni, ami azt jelentette, hogy mellé több pénzt kellett tenni, ha anyaghoz akartunk jutni.

Schäfer József: Nem volt nekünk bajunk a rendszerrel. Mi hárman voltunk testvérek, együtt dolgoztunk. Én kőfaragóként, az öcsém, Mihály ácsként, a bátyám, Márton pedig kőművesként. Ha például tetőt javítottunk vagy csináltunk, ahhoz egy ember nem volt elég, ezért kisegítettük egymást, együtt oldottuk meg. A városban látható emléktáblákra nagy részt én véstem a feliratokat.

A hangsúly az ipar fejlődésében az ipari üzemek, gyárak fejlesztésére terelődik. A kézműipari szintről a gyáripari szintre emelkedett a termelés.

Hogyan boldogultak az iparosok?

Schäfer Mihály: Az 50-es években csak KTSZ-ek voltak, önálló iparosok kevesen voltunk. A KTSZ-ek a lakosság felé nem dolgoztak. De az igazsághoz tartozik, hogy nem is volt rá igény, mert az embereknek nem volt pénze, de anyag sem nagyon. Az úgynevezett német részen élőktől elvittek mindent. A munkánkért tojással vagy terménnyel tudtak fizetni.

Ábelovszky Pál: Én a postán dolgoztam, majd a KTSZ-ben, mielőtt kisiparos lettem. Kovács András - aki tanítómesterem volt -, és még ketten voltak Mezőberényben akkor festő kisiparosok.

Schäfer Mihály: Akkoriban kétkezi munkát végeztünk, nem igen voltak szerszámok. Ha nem volt a szakmánkban munka, elmentünk nádtetőket javítani, aratni ..... Volt, aki csak télen tudott a szakmájában dolgozni, nyáron a kertjében dolgozott.

Az Adó- és Árosztály az adókat szigorúan állapította meg?

Schäfer József: Az adóztatásról kell beszélnünk. Sérelem volt. Egyszerű volt ugyan a bevallás, de igazságtalan. Árvetési űrlap volt, amin vezetni kellett mennyi anyagot használtunk fel, stb. Ennek ellenére mindig egy becsült összeg után kellett az adót megfizetnünk. Majd megjelentek az egységár gyűjtemények, minden szakmában annak alapján lehetett számlát kiállítani. Minden mozzanat benne volt.

Schäfer Mihály: 1958-ban, amikor megvettük a házunkat, megemelték az adónkat. Sőt, mindenünket lefoglaltak. Bizonyítanunk kellett, hogy eladtuk a tanyánkat, a szőlősünket, a házunkat, az ezen felüli részt pedig az iparból kerestük meg.

Mi volt a feladata az elnöknek, a titkárnak, a vezetőségnek?

Ábelovszky Pál: Az elnöki tisztség tiszteletbeli tisztség volt. A fő feladatokat a titkár látta el. Éves beszámolók elkészítése, hivatali órákon való megjelenés, pénztári bizonylatok aláírása ....

Arról már beszéltünk, hogy anyaghiány volt. A vezetőség feladata volt az igények felmérése és a szétosztás. Az iparosok érdekeit képviselték, ha kellett megvédték az alaptalanul kiszabott büntetésektől. Feladata volt az, hogy ha az iparos nem jól dolgozott - panasz érkezett a vezetőséghez -, azt kivizsgálja, a hibát helyrehozza. Fegyelmet kellett tartani, nem engedhették meg, hogy az iparosokat bárki lejárassa.

Nem volt könnyű az iparosok élete, de hétvégén szabadidejüket szívesen töltötték el az iparos székházban. Schäfer József elmondása szerint vasárnap délutánonként az asztalok meg voltak terítve a székházban, az iparosok kártyáztak, sakkoztak, zenekar játszott Domokos Béla vezetésével.

(Domokos Béla - 1900. október 12-én született Mezőberényben, a mezőberényi textilipari szakosztály elnöke, a mezőberényi Iparos Ifjúság elnöke, a mezőberényi Ipartestület elõljárósági tagja. A magyar zene kiváló művelõje.)

Arról is mesélt, hogy ha egy fiatal belépett az iparosok házába, levette a kalapját, tisztelték az idősebb mestereket…

„... kiemelkedett gyors fejlődésével az iparosok színjátszó, zenei csoportja és énekkara, ...”

Szabados Márton 1955-től 1965-ig a színjátszók oktatója.

Õ mesélt arról, milyen kulturális élet folyt abban az időszakban:

„Ebben az évben indult el a klubélet az iparos székházban. A KIOSZ székház 1955-ig a Vörös Csillag TSZ gabonatárolója volt. Az iparosok és inasaik - mindenki a saját szaktudását hozzáadva - rendbeszedték, felújították az épületet, így alkalmas lett a klubéletre. Sok társadalmi munkát végeztünk, sokat dolgoztunk az ipartestület vagyonáért. Külön volt egy klubterem és külön egy söntés 10-12 asztallal, ahol sakkoztak, kártyáztak az iparosok. Volt billiárdasztal, kugli pálya. Megszerveztem a színjátszó csoportot. Sikerrel adtuk elő Mezőberényben és a környező településeken a megtanult színdarabokat. Sikerrel játszottuk többek között a Falusi verebek, Tánya, Párosan szép az élet, Bolond vasárnap, Disznótor, Ez a falu eladó, Buborékok, Szerelem mellékes ... - é smég hosszasan sorolhatnám.

Mezőberényben - ha jól emlékszem - a 3. tévékészülék az iparos székházban volt (az első a Cipész KTSZben, a 2. a Tanácsházán). Akkor a kultúra része volt a tévé, hiszen magán házaknál még nem volt. Szombat és vasárnap például focimeccset néztek itt az iparosok, a kommentárt hozzá a rádió adta. Hétvégeken lakodalmakat rendeztek. Itt tartották például a vadászok, a rendőrök, a kisiparosok KTSZ-ek az évzáró vacsoráikat. Cigányzene nélkül elképzelhetetlen volt egy-egy ilyen rendezvény. Emlékszem, volt olyan hétvége, hogy pénteken este kezdődött „az élet” és hétfőn délben ért véget.”

AZ IPARTESTÜLET MÚLTJÁBÓL III.

Az 1938. február 17-én megalakult Mezőberény-Köröstarcsai Ipartestület március 11-én tartotta első közös elöljárósági ülését. Az akkori elnök, Rück József a következő gondolatokkal nyitotta meg az összejövetelt: "Mezőberény-Köröstarcsai Ipartestület elöljárósága első ülését tartja, kéri a tagokat, hogy úgy, mint a múltban is, a jövőben az iparosság egyetemes érdekében, és minden iparost érintő ügyekben az összetartás és a legmesszebbmenő iparostársi megértést tartsa mindenki szem előtt, s tartsa kötelességének mindenki az iparosság boldogulásának előbbre vitelét. ..."

Az ipartestület mellett működött a Mezőberényi Iparos Ifjúsági Egyesület és a Mezőberényi Ifjúsági Zenekedvelő Egyesület.

Tíz évvel később 1948-ban bejelentették a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szervezete) megalakulásának lehetőségét. Az ezzel szembeni ellenállás okai a következők voltak: az ipartestületi hagyományok féltése, az ellenzéki politikai erők befolyása, gazdasági bizonytalanság.

Ebben a nehéz politikai helyzetben is foglalkoztak a kultúra terjesztésével. Az Iparos Ifjúsági Osztály Vigadalmi Bizottsága 1948. szeptember 30-ra hívta össze évi rendes közgyűlését.

1948. december 19-én Szilágyi Gábor (szabómester) elnök bejelenti az ipartestületi kényszertagság megszűnését, amely 1949. január 1-jén meg is szűnik.

Beszédében felhívja a figyelmet arra, hogy Mezőberényben komoly ipari értékek vannak, ..... és kéri, hogy az új vezetőség úgy lássa el feladatát, hogy a kisiparosság is megtalálja helyét az új társadalmi rendben. Sok szerencsét és boldogulást kívánt a további működéshez.

(Köröstarcsa iparosai is megalakítják a KIOSZ-t Boros Imre elnökletével.)

1949. április 9-én tartották az első taggyűlést, zárszámadást és vagyonkimutatásokat vesznek tudomásul. 1949. májusában megválasztják a Mezőberényi KIOSZ vezetőségét. Elnöknek Balogh Lajost, titkárnak Berényi Józsefet, Raspotnik Rudolfot oktatási felelősnek, Valnerovicz Kálmánt propagandistának, Fülöp Ignácot szervezési felelősnek, Domokos Bélát és Berényi Mártont ellenőrnek, Gerle Mihályt munkaszerzőnek, Ujhelyi Lajosnét csoportvezetőnek, Mérai Józsefet jegyzőkönyvvezetőnek. Mintegy 140 kisiparos vett részt a gyűlésen.

1949. december 31-én a taglétszám 217 fő.

1950. május 30-án már 224 tagja van a KIOSZ-nak, az iparosok 80%-a tag.

1950. július 21-én Valnerovicz Kálmán szobafestő-mázolót titkárrá, Bayer Mihályt propagandistává választották meg.

1950. december 31-én a taglétszám 215 fő.

Feljegyzések szerint ekkor szűnt meg a Kisiparos újság, helyette az Új Kisipar című lapra van lehetőség előfizetni. Korlátozott számban, papírhiány miatt csak 65-en kaphatnak újságot.

1951-ben kezdik szervezni a Kisipari Termelő Szövetkezetet. Az állami rendelkezésen túl a helyi kisiparnak is szüksége volt valamilyen új formájú vállalkozásra. Anyaghiány miatt nem volt meg a feltétele az árutermelésnek.

Mezőberényben csak szolgáltatásból már ez idő tájt nem lehetett megélni.

Az anyagi és technikai erők összpontosítása szükségszerűvé vált. Az állami beruházásokat, valamint a karbantartásokat elsősorban az úgynevezett szocialista szektor kapta meg először.

Településünkön kiváló asztalos, kőműves, festő, fémiparos, fodrász, takács mesterek voltak. Felkészültségük, valamint a helyi manufaktúra hagyományai alkalmassá tette őket KTSZ-ek működtetésére. Ezek később gyárszerűvé nőtték ki magukat, több, mint 100 főt foglalkoztattak. Ebből a szempontból a megyében az egyik legjobban ellátott település volt Mezőberény.

1951. szeptember 17-én a Köröstarcsai KIOSZ-t feloszlatták, és tagjait a berényi alapszervezethez csatolták. Ekkor lett a mezőberényi KTSZ kultúrháza ismét a mezőberényi alapszervezet székháza. Korábban az állam használatba adta a KTSZ-eknek az épület első, nagyobb részét, míg az iparosok a hátsó épületrészben kaptak elhelyezést. (Véglegesen, papíron is csak a rendszerváltás után került az iparosok tulajdonába az épület).

1951. december 31-én a taglétszám 137 fő. Elnök: Székely Frigyes, titkár Schäffer József.

AZ IPARTESTÜLET MÚLTJÁBÓL II.

Tekintsünk vissza - röviden - még néhány dologra a második világháború előttről.

Kezdetben a céhkönyveket, kiadási naplókat németül vezették.

1830-tól Bonyhay Benjamin, a község akkori jegyzője már magyarul vezette a kiadási naplót. Érdekes, hogy könyveiket aszerint vezették magyarul vagy németül, hogy a naplóvezető, a notárius melyik íráshoz értett.

A céh nagyszerű pedagógiai intézmény is volt. Úgy nevelte az iparosokat, hogy azok műveltsége magasan felette állt a környékbeli földbirtokosoknak, hiszen minden legénynek három évet kellett utaznia, mielőtt mesterré lehetett. A mesterséget tanulni kellett, és minden tanulmányi idő végén szigorú vizsgát kellett tenni.

A céhekről szólva érdemes még megemlíteni az utolsó mezőberényi céhmester nevét, az asztalos Schuster Ferencet, aki 1930-ban halt meg.

Az ipartestület épületén emléktábla őrzi az első világháborúban elesett iparosok névsorát.

Egy feljegyzésben ez áll: „...1947. augusztus 14-én tartott ipartestületi ülésen egyhangúlag tiltakoztak a békési körzeti szakiskola felállítása, és ezzel kapcsolatban a mezőberényi községi iparos- és kereskedő tanonciskola megszüntetése ellen. ...”

Hol és hogyan működött ez az iskola? Az iskola elnevezése: Mezőberényi Községi Általános Irányú Iparos Tanonciskola.

Az elemi iskolát elvégző gyerekek szakmai képzését két intézmény, a tanonciskola és a gazdasági népiskola szolgálta.

Az ipari foglalkozást választó fiatalok oktatása, nevelése céljából iparos- és kereskedő tanonciskolát tartott fenn a község 1885-től. Az intézmény saját épülettel nem rendelkezett, így kezdetben az elemi iskolák, később a polgári iskola adott helyet és tanerőket az oktatáshoz.

Megalakulásától 1931-ig három évfolyamos, az 1931/32-es tanévtől kezdve négy évfolyamos iskolaként működött. A tanulók létszáma 50-70 fő között volt. 1937-ben 99, 1940-ben 137 (ebből 8 leány).

Az ipartestület segítette az iparosiskola munkáját, például szemléltetőeszközöket adott, a jól tanuló, kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó gyermekeket jutalmazta.

1945-ben Mezőberényben megszűnt az iparosképzés.

A háború után - 1945. december 31-én -elkészítették az ingó vagyonleltár végleges háborús hiányait.

1945-ben az infláció miatt havonta kellett megállapítani a tagdíjat, kártya- és biliárdpénzt.

Igen komoly gondokat okozott az anyagok beszerzése is. Miért? A háború alatt a gyárakat lerombolták, leszerelték. Az iparosoknak alapanyag kellett. Fém, fa, bőr, ... De a mesterek nem vehettek annyi alapanyagot, amennyit akartak, hanem meg kellett elégedniük annyival, amennyi jutott az állam által kiutalt mennyiségből. Próbálták hasznosítani azokat az anyagokat, amelyeket bontásból szereztek. A szakmák arra kényszerültek, hogy alapanyagokat maguk állítsanak elő.

1946. augusztus 12-én az ipartestületi elöljáróság az új forint bevezetésével állapítja meg a tagdíjakat I-VI. osztályig, 2-tõl 7 forintig. Mit kell érteni azon, hogy I-VI. osztályig? Ki-ki tehetsége és jövedelme után fizetett tagdíjat. Eszerint sorolták be I-VI. osztályig. Az ipartestület fenntartásához szükséges volt a tagdíjak beszedése.

A Németországba való kitelepítés 7 önálló iparost, 14 segédet és 3 kereskedőt érintett. Mezõberény és az iparosság életében jelentős változást hozott a magyar-cseh-szlovák lakosságcsere és a potsdami egyezmények alapján történt kitelepítés is 1946-1948 között. Ennek keretében 1091 mezőberényi szlovák települt át, s mintegy 900 csallóközi magyar érkezett. A kitelepített németek száma 926 volt. Közben 1100 főt vesztett Mezőberény.

AZ IPARTESTÜLET MÚLTJÁBÓL I.

Valnerovicz Kálmánnal, a Mezőberény és Körzete Ipartestület titkárával próbáltuk összeszedni és röviden összefoglalni a meglévő anyagokból az ipartestület múltját és jelenét. Először az előzményekről, a világháborúig tartó időszakról. Feljegyzésekből tudjuk (Bonyhai Mihály: Mezőberény monográfiája), hogy 1754-ben 8, 1773-ban 29 céhmester mőködött Mezőberényben. Az ipar története szorosan összefügg a céhek történetével - olvashatjuk a monográfiában.

Mit tudunk a kezdetekről? Fontos megismerkedni egy kicsit a céhekkel, mivel a múlt században élt iparosság életével ismerkedhetünk meg. Mezőberényben a céhek csak 1819-ben alakulhattak meg, mert a török pusztítás után - 1723-ban – telepített községben eleinte nem volt még a szakmából elegendő iparos arra, hogy a céhalakulással járó költségeket fizetni tudták volna. A mezőberényi céhek I. Ferenc királytól 1819. szeptember 24-én 11.854/1819. szám alatt kaptak privilégiumot.

Milyen céhekbe tömörültek akkor a berényi iparosok? Alakult asztalos-esztergályos és lakatos céh, csizmadia céh, kovács és kerékgyártó céh. 1820-ból már írásos emlékek vannak, pl. kovács és kerékgyártó céh protokolmi könyvei. 1825-ben az iparűzők létszáma 112 fő volt, így Mezőberény a megyében az 5. település volt az iparosok aránya szerint. A1848 után a kézműipari ágazatok kezdtek el fejlődni. Illetve a manufaktúraszintű műhelyek megjelenése volt jellemző, mint például a fónó- szövőipar, a malomipar, építőanyagipar, azon belül a téglagyártás. 1852-ben már 236, 1862-ben 282 iparűző élt Mezőberényben. 1872. évi VIII. törvénycikk 83. §-a elrendelte a céhek megszünését és kötelezővé tette az ipartársulatok felállítását. Az 1884. évi XVII. törvénycikk az ipartársulatok helyébe az ipartestületeket szervezi meg, ahová minden iparos köteles belépni.

Hogyan alakult Mezőberényben az ipartestület élete a 2. világháborúig? Az ipartestület első elismerő alapítóokmánya 1887. januárjában kelt. Már 1872-ben megkezdte működését a első gőzmalom, amelyet még kettő követett. A téglagyárak alapítása 1868-ban, ill. 1870-ben történt. A régi háziipari hagyományokkal rendelkező helyi szövés-fonás állami támogatással 1862-től fejlődött manufaktúra szintre. Kezdetben 110 szövőszékkel, bedolgozó rendszerben. 1872. december 27-én alakult meg az asztalos-esztergályos-lakatos ipartársulat, a fennálló csizmadia céh helyébe 1873. december 23-án alakult meg a csizmadia ipartársulat, a szűcsszabó, szabó és szűcs ipartársulat 1874. december 17-én. 1911-ben Balta János állított fel nyomdát. 1920-ban az össz népesség 14,6%-a, 1930-ban 15,7%-a élt az iparból, s ez utóbbi 2260 főt jelent, 1058 kereső és 1202 eltartott személyt. Az ipartestületben tagként nyilvántartott mesterek száma 1923-ban 320, 1927-ben 368, 1938-ban 461, 1940-ben 409 volt a köröstarcsai tagokkal együtt. Elnöknek a Mezőberényi Ipartestület 1909-ben Tihy Dánielt, 1910-ben Nyemec Dánielt, 1911-ben Krcsmarik Dánielt, 1913-ban Alt Lajost, 1923-ban Bezzeg Jánost választotta meg, 1945-ben a Mezőberény-Köröstarcsa Ipartestület elnökének Szabó Istvánt választották. Az ipartestületet 1937-ben miniszteri rendelet útján meg akarták szüntetni, azzal a határozattal, hogy 500 főnél kevesebb taglétszámú ipartestületet nagyobb egységhez kell kapcsolni. 1937. október 10-én az Ipari Minisztériumból dr. Dósa László igazgató és dr. Baintner Ottó miniszteri titkár Békésre, másnap Mezőberénybe látogatott. Elkezdődtek a tárgyalások, melynek eredményeként a Mezőberényi Ipartestület önállósága megmaradhatott. Ebben az időben úgynevezett szakosztályok alakultak. Alapszabály szerint 10 főnél több iparos alakíthatott szakosztályt. Így alakulhatott meg a lábbelikészítők, kocsigyártók, faipari, fodrászipari, férfiszabók, női szabók, ácsipari, építőipari, élelmiszeripari, vas- és fémipari szakosztályok. Nagy hangsúlyt fektettek a szakmai képzésekre, nagy gondot fordítottak a tanoncképzésre. Emellett meg kell említeni, hogy igen jelentős kulturális élet folyt ebben az időben az ipartestületekben. Például, jelentős könyvtárral rendelkeztek. Színjátékokat rendeztek, kirándulásokat szerveztek. 1898-ban már működött a dolgozók ének- és zenekara. 1933-ban alakult meg a zenekar, majd 1940-ben az énekkar, karnagya Szabó Antal volt. (Ipartestületi elöljáróságok jegyzőkönyvei több ízben elismerik szorgalmas, odaadó és lelkiismeretes munkáját. Éveken át nem fogadta el járandóságát, azt a kultúrának hagyta. ....) 1938. február 17-én megalakult a Mezőberény-Köröstarcsa Ipartestület. A háború vonzatai nem kerülték el az ipartestületeket és az iparosokat sem.

 

 

Magyarország kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági címtára (Budapest, 1924)
(Hungaricana adatbázis)

Mezőberény. 1924

Orvosok (Aerzte): Berényi Károly — Kassai Gusztáv — Oláh Ernő — Rotschild Hermann — Strasser Mór.
Állatorvos (Tierarzt) ; Hubert Károly.
Ügyvvédek (Aduok.) : Grün- wald Dezső, — Kutzián Geiza — Liszka Nándor — Valentinyi Károly.
Földbirtokosok ( Grundbr- sitzer) : Adamich Jánosné (24) — Adamich Pálné (65) — Ailer Ádámné (23) — Ailer József (23) B, Ailer József (22) — Ailer Mária (15) — Aller Márton (18) — Ailer Mihály (55) — Ailer Mihály örök. (31) — Bacsó István (22) Bacsó János (27) — Bagi István 120) — Bagi Sándor (40) — Balog Mihály (20) - Balog Pál (23) - Balog Sándor (15) — Barcz Pál (38) — Bartolf Ádám (30) — Bartolf Dániel (31) — Bartolf József fia) — ifi. Bartolf József (27) — ifj. Bartolf Márton (38) — Bán Mihály (27) — Bauer Mártonné
(29) — Berecki János (18) — Berecki József örök. (41) — Bereczki Lajos (15) — Berg Ádám (25) — Berg Julianna (34) — Bezzeg
György (20) — Bezzeg Mihály (26) — Bohus Mártonné (26) — Borgula András (15) — Borgula György (23) — Borgula János (18) Braun Ádám (64) — özv. Braun Ádámné (64) — Braun J. Ádám f85) — Braun Dániel (35) — Braun A. Dániel (60) — Braun G. Józsefné (34) — Braun Magdolna (32) — ifj. Braun Márton (23) — Braun Mártonné (41) —Braun Mihályné (15) — Braun P. Mihály (21) — Braun Péter (37) — Brücher Márton (30) — Brücher Ádám (26) — Chrapán György
(60) — Cser András (21) — Cser János (22) — özv. Cser Józsefné
(70) — Cservenák György (18) — Cservenák J. — (34) — Cservenák Jánosné (20) — Cservenák Pál (19) Csók József (16) — Czervenák János (26) — Czinkoczky Pál (33) Érzeti Pál (17) — dr. Eiler Ádám (38) - Emrich Márton f25) — ifi. Feldmüller József (18) — Filozof György (25) — Filozof Pál (19) — ifj. Fogél Jakab (25) — Földes József (24) — Frankó János (40) - Galó Pál (25) — Gazda János (18) — Gazda Mihály (32) Gazda Pál (16) — Gőte Mihály (65) — ifi'. Götz Péter (16) — Grosz Simon (225) — Háj András (17) Háj Mihály (18) — Hankó Lajos (102) — Hanzély Ferenc (18) — Hegedűs János (28) — Herter Mihály (17) — Hoffmann Ádám (33) — B. Hoffmann Ádám (44) — Hoffmann D. András (34) — ifi. Hoffmann D. András (30) — Hoffmann József (40) — ifj. Hoffmann Mártonné (19) — Hoffmann Mihály (21) — Iludák György (39) — Huszár György (20) — özv. Jano- vics Jánosné (20) Járosi János (24) — Járosi Mihály (22) — Károlyi Pál (17) — Kemény Gyula (20) — ifj. Kemény Pál (20) — Király János (32) — Király Pál (21) — Kiss Lajos (34) — Klein Miksa (17) —Kokauszki Ádám (21) — Kolozsi Endre (56) — Komlódi Imre (30) — Komlódi Istvánná (16) — Komlódi János (20) Komlódi Mihályné (22) — Komlódi Sándor (17) — Koós Imre (25) — özv. Kovács Istvánné (65) Gy. Kovács János (19) — Gy. Kovács János (39) — Gy. Kovács Pál (16) — Gy. Kovács Pálné (32) özv. Králik Györgyné (17) — Králik Pálné (19) — Kreisz Ádám (18) ifj. Kreisz Adám (21) — Kreisz József (31) — Kriszt Márton (16) ifj. Köhler Márton (16) — Köhler Mihály (16) — Köhler Péter (38) Lédig Ádám (52) — Lédig József (20) — Lédig Mihály (29) — Laász Sándor (40) — Lippai Gábor (23) — Litavecz János (16) — Litauszki Pál (58) — Litvai János (15) — Madarász András (41) — ifj. özv. Madarász Jánosné (85) — Machó Pál (60) — Majdán György (27) — ifj. Majdán György (70) Majdán János (29) — Majerik Károly (16) — Majerik Lajosné (17) Mandel József (80) — özv. Megyeri Istvánná (18) — gr. Merán Jánosné (1356) — Molnár András (24) —- Molnár János (42) — Móricz Pál (17) — Nagy Antalné (18) Nun Márton (20) — Oláh József (22) — Pangort Márton (16) —
Pauló György (18) — Papp András (31) — Pangert József (24) —
ifi. Pangert Mártonné (17) — Pangert Mihály (45) — Pilisi János (23) — Pilisi Márton (36) — Ravecz Mihály (21) — özv. Plesovszki Mártonné (35) — Plesovszky Mihály (20) — Rau Adám (34) — N. Rau Józsefné (35) — Rau Mihály (2S) — Roósz Mihály örök. (15) — Róth Mihály (22) ifj. Róth Mihály (15) — Saguly Károly (20) — Sáli János
(25) — Schaffer Mihály (31) — ifj. Schaffer Mihályné (45) Schmidt Ádám (24) — Schmidt Imre (22) — ifj. Schön Márton (16) — Schubkégel György (16) — Schutz Henrik (35) — Schultz Imre (45) — Schultz József (52) özv. Schultz Józsefné (23) — Sinka Lajos (21) — Speck Márton (26) — ifj. Speck Márton (37) — Speck Mihály (23) — ifj. Spiesz Márton (25) — Spiesz Mihály (24) Stefanovics Pál (28) — Stefanovits testvérek (16) — Stibán Márton (20) - Stibán Mihály (29) Szabó István (23) — Szekeres András (35) — Szekeres József (21) — Székely József (18) — Székely Pál (20) — Sziránczki János (31) — Szóth Mihály (31) - Szugyiczki János (28) — Tóth György (38) — id. Tóth Imre és társai (45) — Tóth János (20) — Tóth László és társai (19) - Tóth J. Pál (22) - Túri Sándorné (19) — Wagner Adám (35) — Wagner Ádámné (16) — Wagner József (52) —
Wagner Márton (58) — dr. Valentinyi Károly (24) — özv. Valentinyi Jánosné (40) — Varga Kálmán (20) — Varga Mihály (23) — báró Vécsey Miklós (771) Weigert Imréné (15) — Weigert Márton (15) — Weiszbrunn Zsigmond (25) — Velki János (15) — Velki Mihály (35) — Winter András (50) — Winter József (40) — Winter Márton (16) — Winter Mihály (21) — Virág János (16)Virág Mihály (22) — Virág Pál
(16) — Vrbovszki Pál (55) — Vrbovszki Pál örök. (24) — Zalai József (17) — özv. Zsíros Jánosné (20).
Ácsok: (Zimmermeister) : Braun Márton — Eibich József — Götz Márton — Hoffmann Márton —- Komlódi István — Komlódi József — Maléth Márton — Mausz Ádám — Schmidli János — Tóth
J. Márton — Wagner Márton.
Asztalosok (Tischler) : Berecfi János — Braun József — Braun Mihály — Cimkácsky György — Darula János — Györki Mihály - Henzel András — Henzel Dániel Jakusovszki András — Janovics János — Janovics Mihály — Janovics Pál — Kaczián János — Kéki Lajos — Kiss János — Kolimár Sámuel — Komlódi András — Komlódi György — Kóós Sámuel — Krajcsovícs János — Kuntz József — Kutczián Pál — Maász Mihály — Polacsek Jánosné — Polacsek József — Rück Ádám — Rück Márton — Saskó István és Fia — Sotus Ferenc — Wolf Pál — Zakaridesz Márton.
Bádogosok (Spengler) : Brand János — Marék Mihály — Wolf Mihály — Zsenits Sámuel.
Bankok (Banken) : xMezőberényi gazdasági takarékpénztár rt. — *Mezőberényi hitelszöv. (OKH) “Mezőberényi takarékpénztár rt. Baromfikereskedők (Geflügelhdlr.): Fehr Antalné — Harmati And- rásné — özv. Hoffmann Mihályné özv. Józsa Mihály — Kiss Mihály — Lippai J Liánná.
Bognár (Wagner) : Pilisi András.
Borbélyok (Barbiere): Berg Ádám Folcser Simon — Francva János Hoffmann Ádám — Hoffmann Márton — Knizel János — Knizel János id. — Nun József — Roósz András — Schett Mihály - Spisz Márton — Székely György Varga András — Wietorisz Lajos.
Borkereskedők (Weinhdlr.): Hoffer Adolf — Rosmann Ignác — Stern Adolf és Lipót.
Bőrkereskedők (Lederhdlr.): Erdei Lipót — Kocsa Jánosné — Me- zőberényi bőriparosok szövetkekezete (OKIT.).
Cipészek (Schuhmacher) : Beke György — Bezzegh Dániel — Bez- zegh János — Braun Mihály — Kaiser József — Kaluzsnyi Gy. Kiss Lajos — Kmetykó János — Koós Sándor — Kosa János — Kovács Sz. Sámuel — Krisztyán Gyula — Kuntz Pálné — Majca Milán — ifj. Renner Adám — Szakács Albert — Wágner Mihály — Vaszpik Lajos — Zacha- ridesz Mihály — Zsíros Gyula.
Csizmadiák (Tschismenm.) : Balog Dániel — Balogh Sándor — Balta Adám — ifj. Balta Mihály id. Balta Sámuel — Baros Pál Bárth György — Bartolf Ádám Beregi Dániel — ifj. Beregi József — Berg György — Berg Marton — Bobály Pál — Boros Pál — Braun Adám — Burai Imre — Burai Lajos — Csete István — Dombi József — Derekas Ödön — Dovál János — Durai Pál — Emerik Konrád — Engelhardt Sebestyén — Földesi Lajos — Gyuricza János — Harmati András — Harmati Lajos Jakusovszky Pál — Károlyi Pál Király Mihály — Kiss Sándor — Klein József — Krcsmárik Dániel — Krcsmárik Gyula — Krcsmárik Sámuel — Mózes János — Nigrinyi János — Nun Márton Ifj. Oczot Pál — Petrics András Petrics Dániel — Petrics János Plavecz György — Prorok János — Prozok Mihály — Renner András — Renner Mihály — Soós Ferenc — Soós Lajos — Stefán Mihály — Stefanovits Dániel — Stefanovits Pál — Stefanovits Sámuel — Szabó Károly — Szarvaszky János — Szarvaszky Pál — Tóth György — Truka Sámuel — Uhora Pál — Uhrum Pál — Urbancsek Ádám — Wágner Ádám — Váradi Lajos — Varga Károly — Vig János — Vladár János.
Cukrászok (Zuckerbäcker) : Koller Géza — Lédig József.
Divatárukereskedők (Modewarenhändler) : Marosi és Filó — Pomázy Mariska.
Épületfakereskedő (Bauholzhdlr,): Bihály József.
Fakereskedök (Holzhdlr.): Fodor Bertalan — Klein Miksa — Winter Mihálv — Weiner Zs.
Fésűs (Kammacher) : Petznyik J.
Fényképész (Photograph).; Bokor Géza.
Fogtechnikus(Zahntechn.): Freund I.
Füszerkereskedők (Spezereiwarenhändler) : Klein és Halász — Varga Pál.
Gabonakereskedők (Getreidehdlr.): Grünwald Zsigmond — Schultz Henrik és Társa — Keider József — Weiszbaum Zsigmond.
Géplakatos (Maschinenschlosser) : Sotus Lajos.
Gyógyszertárak (Apotheken) : Beretzky Péter (Oroszlán) — Rau József (Isteni gondviselés) — Szabó Árpádné — “Urszinyi L
Hentesek (Selcher) : Eiler Gy. József — Kiss Sámuel — Majercsik Béla — Szűcs István — Weidtmann Márton.
Kádárok (Böttcher) : Brandt József — ifj. Brandt József *— Brandt Sándor — Walner József.
Kalaposok (Hutmacher) : özv. Király Ferencné — Orosz Sámuel.
Kelmefestők (Färbereien) : Hepp Ferenc — Pásztor Gyula.
Kéményseprő (Rauchfangkehrer); Szilágyi Demeter.
Kerékgyártók (Wagner) : Andrejkovics Dániel — Budai András ifj. Budai András Füstös Lajos — Jámbor Viktor — Kaiser Miklós — Liszkó Endre — Molnár Sándor — Orosz János.
Korcsmárosok (Wirte): Balog Sándor — Gaál János — Székely András — Stern Adolf — Stern Lipót — Virág János.
Kosárfonó (Korbflechter) : Vékony Métyás.
Kovácsok (Schmiede) : Bartólf Ádám — Bartólf György — Fehér Pál — Feldmüller Márton — Gidai József — Józsa Mihály — Kádár Károly — Kovács Antal Kovács Sz. András — Majerik Károly — Nigrinyi Pál — Paulovics István — Pilisi Márton — Pilisi Pál — Remetzky Ferenc — Rück József — Savolt György — Szabó Lajos — Szegedi Pál — Wethy Béla.
Kőművesek (Maurer) : Feldmüller András — Károlyi János — Köhler József — Kriszt József — Kriszt Mihály — Lőrincz Ádám Lőrmi József — Maász Ádám —- Maász Márton — Maléth Ádám Mausz Lajos — Münich Gyula — Pangert József — ifj. Piltz Ádám Piltz József — Piltz Márton — Schaffer Márton — Szrenkányi Gyula — Tonczor József — VeidtMann Ádám — Veress Béla — Winter Ádám.
Könyvkötő (Buchbinder) : Szemenkár Mátyás.
Kötélgyártók (Seiler) : Kulich D. ifj. Szeib József — Szeip Márton.
Lakatosok (Schlosser) : Alt Lajos Balog Lajos — Durai János — Emerich Márton — ifj. Földest Mihály — Kemény János — Kiss Imre — Kovács Sz. Pál — Majerik József — Seprenyi István Sotus Lajos — Wágner Péter — Weigert és Fia — Vincze Lajos.
Malmok (Mühlen) : Kiss Alajos (gőz, Dampf) — Tóth Pál ás Társai (gőz, Dampf) — Trine» Sándor (gőz, Dampf) — Wintei Mihály (Diesel).
Mészárosok (Fleischer) : ifj. Hanzély Ferenc — Hanzély János — Hanzély József — Komócsin Antalné — Szűcs István. Mészkereskedők (Kalkhdlr.) : Dió- szeghy Imre — Köhler József — Prantolf József.
Nőiszabók (Damenschneider): Hoffmann Ádám — Wágner Magdolna Nyomda (Druckerei): Baltha J.
Órások (Uhrmacher) : Barkóczi R., Kiss István — Molnár Frigyes. Pékek (Bäcker): Csapó Ferenc — Jakab Mihály — Nagy Julianna Pátria rt. — Paulovics István — Petrovics Száva.
Röföskereskedők (Schnittwaren- händler): Knitzel József — Stern János — Welsz J. János -- Wolf Mihály.
Szabók (Schneider): Báyer József Czingráber József —Eczeti György Filó János — Filó József — Gschwindt András — Hanzmann Károly — Hunyadi János — Kálmán Gyula — Kulick János — Kulick Sámuel — Nagy Sándor Papp Sándor — Plavecz János Ran Márton — Schaffer Márton Schidt Márton — Stefanovits Mihály — Stölczner Mihály — Szabó Imre — Szekeres József Szilágyi Gábor — Sziráczky Mihály — Szűcs Sándor — Weigert Márton.
Szatócsok (Krämer); Balog Mihály Bus Eszter — Fardos J. János Gulyás Mihályné — Soós Kálmán özv. Tomka Jánosné — Weiszbrunn Sámuel — Veres Bálint.
Szeszfőzde (Spiritusbrennerei): Mezőberényi szőlősgazdák központi szeszfőző szöv.
Szíjgyártók (Riemer): Hoffmann Ádám — Köröndi József — Mészáros János — Mészáros M.
Szobafestők (Zimmermaler): Farkas János — Kis Béla.
Szövetkezetek (Genossenschaften); “Mezőberényi első fogy. és ért. szövetkezet. — “Mezőberényi fogy. és ért. Hangya szöv. — “Mezőberényi központi fogy. és ért. szövetkezet — “Mezőberényi tejszövetkezet.
Szövőgyár (Weberei): Alföldi szövőgyár rt.
Szűcsök (Kürschner): ifj. Oczot Pál — Szrenkányi Emilia — Vladár Dániel —Vladár Pál — Vladár Sámuel.
Szülésznők (Hebammen); T. Balogh Katalin — Ladányi Istvánné Nun Ádámné — Ruck Ottilia — özv. Sáli Györgyné — Szegedi Sándorné — özv. Vida Pálné.
Takács (Weber); Hoffmann And.
Téglagyár (Ziegclfabrik): “Mezőberényi első tégla és fedélcserép- gyár rt.
Temetkezési vállalat (Beerdigungs- Unternehmen): Laskó István. Terménykereskedők (Landespro- duktenhändler): Bleuer Hermann Schultz Mihály és Tsai — Wagner Márton.
Tímárok (Gerber): Adamik Pál — Csepelényi Lajos — Durai Károly Gáspár András — Hegedűs János Hoffmann György —Károlyi János — Stefanovits János — Stefanovits Pál — ifj. Stefanovits Pál. Üvegkereskedők (Glashdlr.): Kaisch Gyula — Kraller József — Ulmer Jakab — Walentinyi G.
Vaskereskedő (Eisenhdlr.): Herczberger Dániel.
Vegyeskereskedők (Gemischt waren- händler): Czigler és Stern — Gottfried és Spitzer — ifj. Hegedüs Dániel — Herczberger József — Klein Manó — Löffler Andor — Majerik Pál — Piltz Márton — Schwartz Zsigmond,Steiner Irma — Stern Sámuel Wagner Márton — Ifj. Varga Antal.
Vendéglősök (Gastwirte): Balogh István — Bandi Mihály — Jankó János — Weigert Mihály.