Az 1938. február 17-én megalakult Mezőberény-Köröstarcsai Ipartestület március 11-én tartotta első közös elöljárósági ülését. Az akkori elnök, Rück József a következő gondolatokkal nyitotta meg az összejövetelt: "Mezőberény-Köröstarcsai Ipartestület elöljárósága első ülését tartja, kéri a tagokat, hogy úgy, mint a múltban is, a jövőben az iparosság egyetemes érdekében, és minden iparost érintő ügyekben az összetartás és a legmesszebbmenő iparostársi megértést tartsa mindenki szem előtt, s tartsa kötelességének mindenki az iparosság boldogulásának előbbre vitelét. ..."
Az ipartestület mellett működött a Mezőberényi Iparos Ifjúsági Egyesület és a Mezőberényi Ifjúsági Zenekedvelő Egyesület.
Tíz évvel később 1948-ban bejelentették a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szervezete) megalakulásának lehetőségét. Az ezzel szembeni ellenállás okai a következők voltak: az ipartestületi hagyományok féltése, az ellenzéki politikai erők befolyása, gazdasági bizonytalanság.
Ebben a nehéz politikai helyzetben is foglalkoztak a kultúra terjesztésével. Az Iparos Ifjúsági Osztály Vigadalmi Bizottsága 1948. szeptember 30-ra hívta össze évi rendes közgyűlését.
1948. december 19-én Szilágyi Gábor (szabómester) elnök bejelenti az ipartestületi kényszertagság megszűnését, amely 1949. január 1-jén meg is szűnik.
Beszédében felhívja a figyelmet arra, hogy Mezőberényben komoly ipari értékek vannak, ..... és kéri, hogy az új vezetőség úgy lássa el feladatát, hogy a kisiparosság is megtalálja helyét az új társadalmi rendben. Sok szerencsét és boldogulást kívánt a további működéshez.
(Köröstarcsa iparosai is megalakítják a KIOSZ-t Boros Imre elnökletével.)
1949. április 9-én tartották az első taggyűlést, zárszámadást és vagyonkimutatásokat vesznek tudomásul. 1949. májusában megválasztják a Mezőberényi KIOSZ vezetőségét. Elnöknek Balogh Lajost, titkárnak Berényi Józsefet, Raspotnik Rudolfot oktatási felelősnek, Valnerovicz Kálmánt propagandistának, Fülöp Ignácot szervezési felelősnek, Domokos Bélát és Berényi Mártont ellenőrnek, Gerle Mihályt munkaszerzőnek, Ujhelyi Lajosnét csoportvezetőnek, Mérai Józsefet jegyzőkönyvvezetőnek. Mintegy 140 kisiparos vett részt a gyűlésen.
1949. december 31-én a taglétszám 217 fő.
1950. május 30-án már 224 tagja van a KIOSZ-nak, az iparosok 80%-a tag.
1950. július 21-én Valnerovicz Kálmán szobafestő-mázolót titkárrá, Bayer Mihályt propagandistává választották meg.
1950. december 31-én a taglétszám 215 fő.
Feljegyzések szerint ekkor szűnt meg a Kisiparos újság, helyette az Új Kisipar című lapra van lehetőség előfizetni. Korlátozott számban, papírhiány miatt csak 65-en kaphatnak újságot.
1951-ben kezdik szervezni a Kisipari Termelő Szövetkezetet. Az állami rendelkezésen túl a helyi kisiparnak is szüksége volt valamilyen új formájú vállalkozásra. Anyaghiány miatt nem volt meg a feltétele az árutermelésnek.
Mezőberényben csak szolgáltatásból már ez idő tájt nem lehetett megélni.
Az anyagi és technikai erők összpontosítása szükségszerűvé vált. Az állami beruházásokat, valamint a karbantartásokat elsősorban az úgynevezett szocialista szektor kapta meg először.
Településünkön kiváló asztalos, kőműves, festő, fémiparos, fodrász, takács mesterek voltak. Felkészültségük, valamint a helyi manufaktúra hagyományai alkalmassá tette őket KTSZ-ek működtetésére. Ezek később gyárszerűvé nőtték ki magukat, több, mint 100 főt foglalkoztattak. Ebből a szempontból a megyében az egyik legjobban ellátott település volt Mezőberény.
1951. szeptember 17-én a Köröstarcsai KIOSZ-t feloszlatták, és tagjait a berényi alapszervezethez csatolták. Ekkor lett a mezőberényi KTSZ kultúrháza ismét a mezőberényi alapszervezet székháza. Korábban az állam használatba adta a KTSZ-eknek az épület első, nagyobb részét, míg az iparosok a hátsó épületrészben kaptak elhelyezést. (Véglegesen, papíron is csak a rendszerváltás után került az iparosok tulajdonába az épület).
1951. december 31-én a taglétszám 137 fő. Elnök: Székely Frigyes, titkár Schäffer József.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése