„Amióta
az „információs társadalom” elméleti tételeiből politikai programok
lettek, aligha született ambiciózusabb, merészebb és látványosabb
"információtechnikára épülő" fejlesztési koncepció (információstratégia)
mint a 20 milliós Malajziáé.”
Olvastam, elolvastam… és most a könyv ajánlásának (és/vagy jó példának) is szánom a bejegyzést.
Malajzia rálépett az információs szupersztrádára (1991), (Magyarország tíz évvel később is még csak kereste?). (Ma?) Egy
programadó eseményhez, az országot miniszterelnökként 1981 óta vezető -
a kormányban a kulcsfontosságú művelődési tárca irányítójaként már 1974
óta jelen lévő - politikus, Yba Datuk Seri Dr. Mahathir Mohamad „The Way Forward” című beszédéhez kötődik, amely valódi stratégiai távlatokat fogalmazott meg 1991-ben.
Malajzia (Dél-Kelet Ázsia) a „Vizion 2020” akcióprogram keretében a szegénységből a legfejlettebb országok közé való emelkedést célozta meg. Malajzia
felismerte, hogy az ország fejlődése érdekében a hagyományos
erőforrások helyett az információra, az emberi tudásra, az
alkotókészségre van szüksége, és az emberi erőforrás, az
oktatás-ipar, az informatikai iparfejlesztés és az alkalmazási világok
informatizálása együtt kell adja politikai programját. Nem csak a
felzárkózást, hanem az élvonalba kerülést tűzte ki célul, a fejlődés
alapjaként pedig a tudásalapú, „információgazdag” társadalom elérését.
Röviden a történet: A nemzetközi gazdasági-politikai térképen mindeddig szinte jelen sem volt Malajzia, majd a figyelem középpontjába került. „Egy
ország, amelyben elevenen élnek még az 1974-es éhséglázadások emlékei,
amelyben évtizedek óta kiemelt feladat az abszolút szegénység elleni
küzdelem, ahol néha-néha ismeretlen járványok ütik fel a fejüket,
amelynek dzsungel-vidékein szinte érintetlen kőkorszaki közösségek
élnek, amelynek maláj többségét hosszú ideje a feudális időkre
visszavezethető tudomány- és technikaellenesség jellemzi, s minderre
ráadásul az iszlám politikai kultúrájának árnyéka vetül …”
- a 60-as évek közepén felismerték a számítógépek jelentőségét a munkafolyamatok automatizálásában
- a 70-es évek közepétől lényeges funkciókat kezdtek rábízni a számítógépekre
- a
80-as években indultak meg a számítógépesítésre orientált tudatos
nemzeti politika előkészületek, kezdtek elterjedni a tömegalkalmazások
is, elsősorban a személyi számítógépek és a szövegszerkesztő programok
megjelenésével
- Az 1994-es NITC Shariffadeen program 7 pontban foglalta össze a teendőket:
1. Rendteremtés az IT tervezésben és irányításban, 2. "IT vízió"
kidolgozása, 3. Az információs kultúra befogadásának támogatása, 4. A
szükséges humán erőforrások biztosítása, 5. Az IT-infrastruktúra
fejlesztésének gyorsítása, 6. Szervezeti átalakítások kezdeményezése és
elősegítése, 7. Egyensúly a technikai és társadalmi erőfeszítések között
- 1995-ös
megalakulása után az NITC hozzá is kezdett feladatainak
végrehajtásához, segítette az információs infrastruktúra gyorsított
kiépítését, és új lendületet adott az informatikai iparfejlesztésnek
- színvonalas,
szakmai kiállítással egybekötött nemzetközi IT-konferenciák keretében
tartották a kapcsolatot a köz- és magánszféra IT szereplőivel
- Malajzia vezető távközlési szolgáltatója, a Telekom Malaysia a „Vision 2020” részeként 2005-re fejlett távközlési infrastruktúrát tervezett kiépíteni
- 1995-től
a négy meglevő földi sugárzású csatorna (RTM TV1 és TV2, TV3,
Metrovision Channel 8) mellett a Cable Services 5 műholdas programot
biztosított
- 1996-ban
a Binariang felbocsátotta az ország első műholdját (MEASAT 1), ezzel a
digitális technológiájával jobb képminőséget nyújt előfizetőinek, és a
televíziós programokon túl nyolc műholdas rádiócsatornát is indított
(többnyelvűek)
- 1996-ban
a kormány példát is mutat Internet-használatból, Mahathir
miniszterelnök kb. 10 perces interaktív beszélgetést folytatott a
palesztinok vezetőjével, Jasszer Arafattal és a Fülöp-szigeteki
elnökkel, Fidel Ramosszal
- 1997-ben a Time Telecommunications
a multimédia alkalmazások kifejlesztésének úttörője, építi
dokumentumfilmekből, szórakoztató programokból és nyelvleckékből álló
videokönyvtárát, mely alkalmas a szimultán igénybevételre. A jövő
kulcsfogalmai: modern újságok, egyéni ízlés szerint kialakított on-line
kiadványok, virtuális valóság, 500 TV-csatornás választék stb. és
természetesen minden információs szupersztráda előfutára, az Internet, a legdinamikusabban növekvő médium.
- „A
kormányzat nagy jelentőséget tulajdonít az Internetnek. Az elérhető
előnyöket hangsúlyozva folyamatosan buzdítják a különböző szervezeteket,
vállalatokat, a gazdasági társaságoktól a sportszervezetekig, hogy
nyissanak saját WWW-honlapot, kapcsolódjanak be ebbe az új világba. A
felhívások nem maradnak hatástalanok, sorra jelennek meg a Web-oldalak A
gombamód szaporodó (Internet-hozzáférést biztosító) "kiberkávéházak"
megjelenésétől az elektronikus reklámozás terjedéséig egyre több minden
mutat arra, hogy Malajziában rendkívüli gyorsasággal honosodik meg a
hálózati kultúra.”
Informatika a társadalomban: oktatás (Nemzeti Oktatási Filozófia), a felnőtt lakosság körében szorgalmazzák az internetes távtanulást, egészségügy (kórházépítési
és orvosképzési programok), közigazgatás ("elektronikus kormányzás"),
üzlet és pénzügy, közlekedés, kutatás-fejlesztés, tudományos parkok,
távmunka …
Kíváncsiságból – az 1997 óta eltelt időre – „benéztem” Malajzia kormányzati portáljára, Dr. Mahathir Mohamad blogjába, Forma 1-es Maláj Nagydíj weboldalára, Multimedia University honlapjába: http://www.mmu.edu.my/ …. Blogbejegyzések szerint az ország továbbra is halad előre az információs szupersztrádán, néhány megtorpanás ellenére is. Még kilenc év van hátra, hogy a megálmodott jövőképet valóra váltsa az ország.
(Részlet
egy blog bejegyzéséből: „A képen egy teljesen átlagos park, teljesen
átlagos "padjai" és asztala látható. Vmi mégis más. Vajon mi? Ja! Hogy
itt a parkokban még konektor is van.”)
Felhasznált irodalom:
Veszelka Tamás, Z. Karvalics László: Malajzia Út az információs társadalomba, Bp. Kossuth Könyvkiadó, 1997.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése