2015. november 17., kedd

Minden napra (1.) … egy idézet, egy fejezet a szakdolgozatomból, egy recept, egy történet …



Minden napra (1.)

-         egy idézet, egy fejezet a szakdolgozatomból, egy recept, egy történet … - 

 2015. november 17.

  • PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI  PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA



  • VÍZENKŐTT recept



  • MÉZ ÉS EGÉSZSÉG (2004)
Méhész Egyesület Mezőberényben először 1936-ban 47 taggal alakult meg.
 


  • "Ha az ember hagyja, hogy mások kihasználják, akkor azok semmibe sem veszik, mert jól tudják, hogy ha fordítva lenne, ők bizony nemet mondanának." - Sophia Loren




  • Már régóta szeretném megosztani veletek a szakdolgozatom néhány fejezetét … Gondolva arra, hogy van aki szívesen olvasna Mezőberény helytörténetéhez tartozó kutatásaimból.

Mindeddig (csak) néhány - hozzám közel álló - ember érdeklődött eziránt …(ők erősítettek meg abban, érdemes volt, érdemes lenne tovább ...).
Újra lehetne gondolni, újabb ismerettel bővíteni .. akár közösen … 

Szakdolgozatom címe:

PETŐFI SÁNDOR ÉS ORLAI PETRICS SOMA MŰVÉSZ-BARÁTSÁGA
- avagy művészi kapcsolatának kölcsönhatásai -

„A festészet néma költészet, a költészet beszélő festészet.”
(Simonides)

        Bartóki József (1984) festő-tanár (Mezőberény) tusrajza: Orlai Petrics Soma


Miért ezt a témát választottam?

„Életem összefonódott Mezőberénnyel. Itt élek … Életem része a település története, történései, épületei, az itt élők. Valami vonz a múlthoz, a múlt értékeihez, a helytörténethez.” 

… írtam akkor … és most nem élek ott, de része az életemnek … valamikor, valamiért úgy döntöttünk, hogy hosszabb-rövidebb időszakokra külföldre megyünk, de aztán visszatérünk … 

Napjainkban a virtuális világ újdonság erejével ható eszközei nagymértékben könnyítik, pontosítják és gyorsítják az emberek munkáját, gondolkodását, tájékozódását, a kapcsolattartását. A végtelen lehetőségek tárházát nyújtják, tágra nyitják az ismeretek kapuját. Rengeteg előnyük mellett azonban térhódításuk a személyes szférába szorítják vissza a szóbeliséget, feledtetik a múltat, a helytörténetet. Félő, hogy az emberek magukra maradnak technikai eszközeikkel. Ha végigtekintünk az emberiség kultúrtörténetén, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy az úgynevezett modern kultúra elvesztette a természettel, de ugyanakkor a múlttal való összhangját is, mely a korábbi korszakokat még jellemezték. Értem ezalatt azt, hogy az, aki csak a „csodák” processzoros világával ismerkedik, sosem értheti meg a dolgok természetből, múltból fakadásának, fejlődésének és egymásba kapcsolódásának logikáját. A technikai fejlődést megállítani nem lehet, nem is lenne célszerű. De meg kell találni azt az utat, amely a természet és a múlt világát, azok törvényszerűségeit a mai digitalizált világon keresztül láttatja. Ami megerősíti az embereket abban, hogy társas lényként szükségük van egymásra, szükségük van gyökereik, múltjuk ismeretére. Szükségük van a „józan paraszti észre”, mely nem más, mint az évszázadokon keresztül felgyülemlett és megtisztult ismeretek halmaza. Mi lehet ez az út? Mint közművelődésben dolgozó, a népi kultúra és a helytörténet megismertetésében látom a lehetőséget. Úgy gondolom, igény mutatkozik erre az emberekben, csak eléjük kell tárni, kezükbe kell adni. Ha kell formális keretek között, de még elfogadhatóbbnak találom ezt megtenni nem formális képzés keretében, vagy akár multimédián, elektronikus tananyagként.
Hiánypótlásként egy állandó Orlai kiállítás berendezése is várat magára a helyi muzeális gyűjteményben.
Célom, lehetőségem ebben a dolgozatban az, hogy betekintsek Orlai Petrics Soma és Petőfi Sándor barátsága - mélyreható emberi gazdagságán keresztül - erejének csodáiba. Talán nem túlzás, ha azt mondom, mindkettőjük életében meghatározó szerepet töltött be Mezőberény. A bemutatott, általam kiválasztott kapcsolódási pontok művészetük nívójáról és kölcsönhatásaikról tanúskodnak. Alkalom nyílik arra is, hogy műveiket, sőt őket magukat, ne csak önmagukban nézzük, hanem köztük összehasonlításokat tehessünk. Az ismert vagy kevésbé ismert alkotásaik itt együtt, egymás mellett elevenednek meg, ezáltal nem csak életükbe, művészetükbe, hanem a kor lelkébe is betekinthetünk.
A téma beleillik a manapság egyre fontosabbá váló kutatási irányba, mely a nagy személyiségek alakjain keresztül mutatja be egy-egy kor szellemi-művészeti arculatát, szemben a korábbi tömegmozgalmi szerep hangsúlyozásával.
A témaválasztás kézenfekvő, Mezőberény szülötte Orlai Petrics Soma. Petőfi Sándor több látogatása (1842, 1843, 1849) és baráti kapcsolatuk is helytörténeti érdekességű! A két nagy egyéniség alkotói életművének egészére kiható tanulságai vannak.
A téma újszerű, mert művelődéstörténeti szempontból ezt nem dolgozták még fel, költészet és festészet, a téma hatásainak összefüggésében.
Cél, hogy tudatosítsuk Petőfi Sándor és Orlai Petrics Soma életének városunkban összekapcsolódó eseményeit, nem csak tíz évre, hanem örökre köttetett barátságukat, ezáltal a mezőberényiek helytörténeti érdeklődését felkeltsük. Cél erősíteni azt a köteléket, ami elődeink iránti tiszteletből és a jövő alkotó építéséből táplálkozik.




  • Recept a Mami füzetéből: VÍZENKŐTT


Egy kis kanál cukorral édesített 1dl tejben megfuttatunk 2dkg élesztőt, majd összedolgozzuk 50 dkg liszttel, 7 dkg margarinnal, 2 tojással, csipet sóval és annyi tejjel, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk.Konyharuhára fektetjük, melynek a négy sarkát összekötjük, nyújtófa segítségével egy fazékba lógatjuk, melybe annyi langyos vizet öntünk, hogy félig ellepje a tésztát.Kb. másfél óra kelesztés után a tészta feljön a víz felszínére. Ekkor lehet vele tovább dolgozni.
Öt egyenlő részre osztjuk, egyenként 1 mm vastagra nyújtjuk, fakanál segítségével feltekerjük, a fakanál segítségével cukorba forgatjuk, s tepsibe csúsztatjuk. A tepsit nem kell zsírozni, így a cukor szépen karamellizálódik. Forró sütőben sütjük. (Készíthetünk csigát is belőle.)
No ezért vízenkőtt.



De mi nem így szoktuk csinálni. A másik recept:

1kg liszt, 6 tojás, 40 dkg zsír, 5dkg élesztő, csipet só és kb 2 tejföl segítségével  könnyen gyúrható tésztát készítünk, letakarva kelni hagyjuk. Ha megkelt kinyújtjuk. A liszt helyett kristálycukrot használunk. A kinyújtott tésztát nagy szemű kristálycukorral megszórjuk, majd összehajtogatjuk, s újra nyújtjuk. Kiszaggatjuk, s cukorba mártogatjuk.
Szoktam úgy is, hogy a kinyújtott, cukorral megkent tésztát feltekerem, mint a szőnyeget, s kb 1 cm-es darabokra felszeletelem. Így csigákat kapok. Ezt nagy szemű cukorba mártom, s az előző módon megsütöm. (Sajnos már olyan igazi nagy szemű cukrot nem lehet kapni.)
Kép forrása: helyboljobb.hu, keltteszta.blogspot.com




  • MÉZ ÉS EGÉSZSÉG (2004)


Egy beszélgetésem részlete  Zsibrita Pállal:

Zsibrita Pál méhész több, mint 30 éve foglalkozik méz előállításával, jelenleg 75 méhcsaláddal gazdálkodik. Őt kértem, beszéljen a mezőberényi méhészet hagyományairól és a méz táplálkozásban való szerepéről.

- A méhészet komplex mezőgazdasági tevékenység. A méztermelés mellett nem elhanyagolható a méhek megporzási tevékenysége sem.

A magyarországi méhészkedés jelentős múltra tekint vissza. Nemzetközileg elismert szakembereink, méhészeti kutatóink voltak és vannak a méhészeti ágazatban.
A magyar méz igazi HUNGARICUM.

A Méhész Egyesület Mezőberényben először 1936-ban 47 taggal alakult meg. Elnöke Buncsák Gusztáv, alelnöke Hoffmann József, jogtanácsosa Dr. Valentinyi Károly volt. Az ötvenes években újra alakult az egyesület Bartóki József tanító vezetésével. Ekkor Mezőberényben méhész iskolát is alapítottak. A később felbomlott egyesületet a mai napig nem sikerült újra megalakítani. Ma Mezőberényben 20-30 fő foglalkozik méhészettel.

- Tudom, hogy nagy hangsúlyt fektet a méz népszerűsítésére is. A tudatformálásból, egészséges életmód propagálásából viszonylag kevés figyelem jut a mézre. Ennek ellenére – véleményem szerint – a méz megítélése a lakosság körében kimondottan pozitív. Egészséges, finom, tápláló, vitaminban gazdag, természetes édesítő, sokoldalúan felhasználható, …

- Igen. Minden méznek más hatása van az emberi szervezetre. Például az akácméz jó fertőtlenítő hatású, köhögés ellen ajánlott. Magas kalcium tartalma segít a mészhiányos betegeken. Selyemkóróméz: nyers ételek különleges ízesítője. Magyar specialitás. Gyulladáscsökkentés tekintetében hatásos mézfajta.

Repceméz: kevéssé savas, sőt enyhíti is a gyomorsavtúltengés okozta panaszokat.

Erdei méz: sok vas és réz van benne. Elsősorban vérszegényeknek hasznos.  

Hársméz: különösen hörghurutra ajánlják. Lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra is alkalmas. 

A vegyes virágméz összetétele évszakonként és tájanként mindig más és más. Sokféle cukrot, szerves savat, illóolajat, ásványi elemet tartalmaz, ami fokozza kedvező élettani hatásait. Illóolajokban, ásványi anyagokban mindig gazdagabbak, mint a monomézek. Sok káliumot tartalmaznak, szívpanaszok esetében hatásosak. 


És még sorolhatnám ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése