"Emberekkel foglalkozni jó, szép, hálás dolog." (2006)
NÉVERI GYULA bácsit sokan ismerik, sokan
szereztek jogosítványt az ő irányításával.
1163 ember vizsgázott és kapott
jogosítványt a "keze alatt", emellett több ezer főt oktatott elméleti
KRESZ-ből. 20 év alatt 1,5 millió km-t oktatott baleset nélkül.
- De kezdjük az elején, hogyan kezdődött a
pályája?
- A katonaságnál 1952-ben szereztem
jogosítványt. Aztán - mondhatom- a véletlen is szerepet játszott abban, hogy
oktató lettem. Miután sikerült az iskolai bizonyítványomat Gútáról beszerezni,
beiratkozhattam a gimnázium esti tagozatára, és az érettségi után elvégeztem a
gépkocsioktatói tanfolyamot. 1973-ban kezdtem el oktatni, 1974-ben a Békés Megyei
Autóközlekedési Tanintézethez kerültem. Bekapcsolódtam a tanfolyamszervezésbe
is. Sikerült elérnem, hogy Mezőberényben is legyen kirendeltség. 36 település
kapcsolódott hozzánk. 1976-banneveztek ki a kirendeltség vezetőjének. 1991-ben
mentem nyugdíjba ,majd még két évet dolgoztam, 1993-ig. Összesen 20 évet
oktattam.
- Gyuszi bácsinak is biztosan vannak
emlékezetes esetei, történetei,amikre a mai napig emlékszik?
Amikor
találkozunk, magamban mindig jókat mosolygok, mert eszembe jutnak az ismerőseim
és családom tagjainak történetei. Hogyan és miként állt le az autó éppen a
kereszteződésben, vagy éppen a zebra előtt, és nem akart az autó újraindulni,
és persze mindez éppen vizsga közben. És ehhez hasonló történeteken.
Igen, sok. Például egy asszony 62
évesen jelentkezett tanfolyamra,mert nyert egy autót, és meg akart tanulni
autót vezetni. Megjegyzem,biciklizni sem tudott! Õ - egyszer - kitette az
irányjelzőt balra és jobbra kanyarodott. A mellettünk lévő sávban egy autóbusz
szabályosan közlekedett, csak a szerencsén múlt, hogy el tudtam rántani a kormányt,
és nem mentünk neki az autóbusznak. Ilyen és ehhez hasonló esetekben kell az
oktatónak nagyon észnél lenni!
- A közlekedés, az autó mindennapjaink
fontos eszközévé vált. Az ezen a területen bekövetkező változások szinte minden
embert érintenek.
Gyuszi bácsi ma már csak kerékpáron
közlekedik, de figyeli az autós közlekedést? Milyen tanácsokat adott és adna ma
az autóvezetőknek?
- Ma már úgymond oktatói értelemben nem
figyelem, de régebben még figyeltem a közlekedőket. Ma sokan azt hiszik, hogy a
korszerűbb,szebb autókkal a tudományt is adták. Pedig ez nem igaz! Mindig úgy vezessenek,
hogy mások és saját maguk számára is biztonságos legyen. A szabályokat tartsák
be! Figyeljen arra, hogy a járműnek ura tudjon maradni. Agresszívnek nem szabad
lenni! Vagy például: este a figyelemnek az út jobb szélén kell lenni. ....
- Örök téma, hogy a nők vagy a férfiak
vezetnek-e jobban. Mi volt a tapasztalata?
- Az 1163 tanítványomból 700 volt a női
tanuló. Abban az időben a nők szebben tudtak autót vezetni, de azért
bizonytalanabbak, vagy mondjuk úgy, óvatosabbak voltak. Bár kétféleképpen lehet
a jobbat értelmezni. Az a jó tanuló, aki könnyebben tanul, de a tudásához
képest megpróbálja, akarja úgy csinálni, ahogy az oktató mondja.
- Említette, hogy a naplókat a mai napig őrzi. Gondolom, ez nem véletlen.
- Nagyon szerettem a munkámat,
emberekkel foglalkozni jó, szép,hálás dolog. Mindig odafigyeltem a
tanítványokra, nem adtam rá alkalmat, hogy bajunk legyen egymással. Meg kell
minden embernél találni, hogy mikor, milyen feladatot lehet tőle elvárni. Jó
emberismerőnek kell lenni.
Emlékszem, vidáman mesélt.
Hiszem, hogy
nemcsak szakmai tudásával, hanem személyiségével is tanított.
Szívből kívánok
jó egészséget!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése